A sűrűség vagy a tömegsűrűség az objektum térfogategységére eső tömegsűrűség mértéke. Minél nagyobb a tárgy sűrűsége, annál nagyobb az egyes térfogatok tömege.
Láttál már hajót, amely a vízen úszik? A fából készült csónakok úszhatnak a vízen, mert a fa sűrűsége kisebb, mint a víz sűrűsége.
Ezután az üvegben lévő vízzel elkevert olaj elválasztja az anyagot, és a vízen lebeg. A víz sűrűsége ugyanis nagyobb, mint az olajé.
A sűrűség fogalmát úgy definiálhatjuk, hogy egy tárgy mennyire nehéz vagy könnyű a térfogatához képest. Az alábbiakban a tárgy tömegsűrűségét tárgyaljuk tovább.
Képletek és mértékegységek
Az objektumok sűrűségének meghatározásához használhatja az alábbi képletet vagy egyenletet:
A ρ által szimbolizált sűrűséget a fenti képen "rho" -nak kell tekinteni. A sűrűség képlete annak eredménye, hogy az objektum tömegét elosztjuk az objektum térfogatával.
A sűrűség mértéke a nemzetközi mértékegység-rendszer szerint Kg / m3 vagy Kg m - 3. Tömeg kg-ban és térfogat m3-ben.
Az egyéb egység-átalakítások a következők.
- 1 Kg / m3 = 0,001 g / cm3
- 1 g / cm3 = 1000 Kg / m3
- 1 liter = 1000 milliliter = 1000 cm3
Akkor mi a különbség a tárgy tömege és sűrűsége között?
A válasz:
Tömeg a tárgyon talált részecskék számát mutatja nem kimondja, hogy a részecskék milyen sűrűen, milyen sűrűn vannak elrendezve.
A sűrűség mérése
Egy tárgy sűrűségének mérésével meg kell mérnünk az objektum tömegét és annak térfogatát.
- A tárgy tömegét mérleggel mérjük
- A térfogatot különféle módszerekkel mérik.
Ha az objektum szabályos alakú, például kocka, tömb vagy gömb, akkor megmérhetjük az oldalhosszakat, majd a kocka, blokk vagy gömb térfogatának képletével kiszámíthatjuk a térfogatot.
De ha a mérendő tárgy szabálytalan alakú, például kő, akkor mérőpohárral mérje meg a térfogatát.
- A sűrűséget úgy kapjuk meg, hogy az objektum tömegét elosztjuk a térfogatával.
Amit tudnia kell, hogy minden tárgynak más a tömegsűrűsége. A tömegsűrűség határozza meg, hogy az anyag milyen sűrű vagy kemény. Az alábbiakban a különféle anyagok és anyagok tömegsűrűségét mutatjuk be.
Példák a problémákra
1. Az X anyagtípus egy olyan kocka, amelynek oldalai 4 m. Az anyagot 2 kg mérleggel lemérjük. Mi az X objektum sűrűsége vagy tömegsűrűsége?
A település
Tekintettel arra, hogy a tömeg = 2 Kg és a négyszög térfogata = 43 = 16
Úgy, hogy az anyag tömegsűrűsége ρ = 2/16 = 0,125 Kg / m3
2. Mekkora a víz tömege, ha annak térfogata 1 liter?
A település
Ismert
V = 1 liter = 0,001 m³
A táblázat alapján ρ víz = 1000 Kg / m3.
Tehát a sűrűségegyenlet használatával megkapjuk:
m = ρ V = (1000) (0,001) = 1 kg
3. Egy szabálytalan alakú vas súlya 14 kg. A vas térfogatát vízzel töltött mérőpohárral mérjük. Vas hozzáadása előtt a vízmennyiség megtölti a mérőpoharat. Vas hozzáadása után a pohárban lévő víz kiömlik. Mennyi a kiömlött víz mennyisége?
A település:
A kőzet tömege (m) = 14 kg
sűrűség ρ vas = 7,874 Kg / m³
A vízzel töltött mérőpohárba helyezett kő mennyisége az üvegben lévő víz pazarlásához vezet. Ez azt jelenti, hogy a kiömlött víz mennyisége = a kövek térfogata
v = m / ρ = 14/7874 = 1,77 m³.
így az elpazarolt víz 1,77 m³.
