Fizikai és kémiai változás: meghatározás és példák

példák a fizika változásaira

A fizikai változások példái közé tartozik a jégolvadás, a magasztos kámfor, a fagyos víz, a párolgó parfüm vagy a harmat reggel.

Fizikai és kémiai változásokat tapasztalhatunk mindennapjainkban.

Mit gondolsz, amikor napfénynek kitett jégkockákat látsz? Olvad? Vagy változás? Nos, igazság szerint az olvadó jégkockák változását láthatja.

Ezeket a változásokat két csoportba sorolhatjuk, nevezetesen a jégkockák testében bekövetkező fizikai változásokat és a kémiai változásokat a vízben (H2O). Valójában mi ez a változás a fizikában és a kémiában? Miért van az, hogy? Tudjunk meg többet mindkettőről

Változás a fizikában

példák a fizika változásaira

A fizikai változás egy olyan anyag változása, amely nem hoz létre új anyagot vagy anyagot. Vagyis csak az anyag fizikai formája vagy alakja változik, de a fizikai tulajdonságai változatlanok maradnak.

Példa egy fizikai változásra, ha a sót vízbe keverjük, sóoldatot képez. Fizikailag a só szilárd formából vízben oldott formává változik, de a só tulajdonságai ugyanazok, nevezetesen sósak. Az anyag formájának megváltoztatásakor 6 típus létezik, nevezetesen:

Olvad olyan esemény, amikor az anyag formáját szilárdról folyékonyra változtatja forró energia leadásával. A felmelegített vaj megolvad, vagy a napon maradt jégkockák vízzé olvadnak.

Fagyott egy anyag formájában bekövetkező változás folyékonyból szilárdvá, amely esetben az anyag hőenergiát bocsát ki. Például a fagyasztóba tett víz jégkockákká vagy zselatinná válik, amelyet lehűtés után megfőznek, és megfagy.

Kristályosodott olyan esemény, amely egy anyag formáját gázból szilárdvá változtatja, az anyag felszabadítja hőenergiáját. Például hó képződése a levegőben lévő vízgőzcseppekből.

Olvassa el még: Népesedési piramis (meghatározás, típusok és előnyök)

Ásít egy anyag formájában bekövetkező változás folyadékból gázzá, ahol az anyag hőenergiát igényel. Például, ha a tengervizet fekete felhőkké vagy folyamatosan forró vízgé változtatjuk, az elfogy, mert gázzá párolog.

Szublimálás olyan esemény, amely az anyagot szilárdról gázra váltja, ehhez az eseményhez hőenergia szükséges. Például a szekrényben tárolt kámfor idővel elfogy, vagy idővel elfogynak a légfrissítők és az autók is.

Sűrítés egy anyag formájában bekövetkező változás gázból folyadékká, ebben az esetben az anyag hőenergiát bocsát ki. Például harmat reggel vagy egy üveg külső fala, amely nedves lesz, mert a belseje jéggel teli.

Kémiai változás

példák a fizika változásaira

A kémiai változás az az anyag olyan változása, amely új anyag típusát és jellegét eredményezi, és állandó, ami azt jelenti, hogy a képződött anyag nem változtatható eredeti anyaggá.

Példák kémiai változásokra fát éget, ha a fát elégetik, faszenet termel. A fa és a szén összehasonlításakor mindkettőnek különböző típusai és tulajdonságai vannak, ezért a fa elégetése nem fizikai változás, hanem kémiai változás.

A kémiai változások további példái a hamuvá égett papír, rozsdás vas, a száraz levelek, amelyeket komposztként dolgoznak fel, és a növények fotoszintézisének folyamata.

A kémiai változásokat kémiai reakcióknak is nevezik, amelyekben két kifejezést használnak, nevezetesen az eredeti anyagot reaktánsnak vagy reagensnek, a képződött anyagot pedig reakcióterméknek vagy reakcióterméknek.

Például, ha a fát elégetik, faszenet termel, ez a fa most reagens, míg a faszén a reakció eredménye.

A kémiai változások előfordulása megfigyelhető az ezen anyagok változását kísérő jellemzőkből, nevezetesen:

  • Elszíneződés
Olvassa el még: Különbség az állati sejtek és a növényi sejtek között (+ teljes kép és magyarázat)

Az anyagnak van egy bizonyos színe, az anyag vagy vegyület összetételétől és tartalmától függően. Például egy láng fölé helyezett fém kanál fekete színt képez a szenet vagy szenet tartalmazó füstből.

  • Hőmérsékletváltozások

A kémiai változásokat két hőmérsékletváltozás kíséri, nevezetesen a kémiai reakció során felszabaduló hő és a felvett hő.

A bekövetkező hőmérsékleti változásoknak megfelelően az ezekre a kémiai változásokra adott reakciókat két csoportba sorolják: nevezetesen exoterm reakciók (hőelvezetés) és endotermikus (hőelnyelő) reakciók, nevezetesen:

  • Az üledék jelenléte

A reakció után csapadék képződik az oldat alján, különösen olyan anyagokban, amelyeket nehezen oldunk vízoldószerekben. Például az ezüst-nitrát és a nátrium-klorid reakciója fehér ezüst-klorid-csapadékot eredményez.

  • Gáz képződött

A reakció után bekövetkező kémiai változások miatt a gáz távozik. Például a papír elégetésekor égési reakció következik be, amely füst formájában gázt termel.

Referencia: Intelligens osztály, Ruangguru, Quipper

Legutóbbi hozzászólások

$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found