
A kémiai változás az anyag olyan változása, amely új anyag megjelenését okozza. Ilyen például a rozsdásodott vas és az égő papír.
A kémiai változások jellemzői az alkotó vegyületektől eltérő új vegyületek megjelenésével ismerhetők fel.
Ebben a cikkben részletesen megvitatom a kémiai változásokat, azok különbségeit a fizikai változásokkal és különféle valós példákat, amelyeket a mindennapi életben megfigyelhetünk.
A kémiai változás meghatározása
A kémiai változás az anyag olyan változása, amely az eredeti anyagtól eltérő (új) típusú és típusú anyagot eredményez
A kémiai változások a kémiai molekulák elrendezésében változásokat eredményeznek. És általában a kémiai összetétel megváltozása fizikai változásokat is okoz.
A kémiai változások a visszafordíthatatlan, vagy nem lehet visszafordítani. Tehát tegyük fel, hogy van egy vasrudad, amely rozsdásodik (kémiai változáson megy keresztül), akkor a rozsda már nem térhet vissza a vashoz, mint korábban.
Ez különbözik a fizika változásától.
Változás a fizikában
A fizikai változások olyan anyagváltozások, amelyeket nem követ új anyagok képződése.
Ez azt jelenti, hogy a fizikai változás folyamatában lévő kémiai molekulák csak szerkezetében vagy orientációjában változnak, anélkül, hogy ezek a kémiai molekulák más vegyületekké változnának.
A fizikai változásra példa a víz fagyása.
A vízről jégre történő változás fizikai változás, mert alapvetően a jeget alkotó molekulák megegyeznek a vizet alkotó molekulákkal. A különbség az, hogy a jeget alkotó molekulák orientációja sűrűbb, mint a vízé.
Ezt úgy is meg lehet érteni, hogy megvizsgáljuk azt a tényt, hogy a fagyott víz változása megfordítható (megfordítható). Vagyis ezek a változások a fizikai változások kategóriájába tartoznak.
Akkor mi a helyzet a kémiai változásokkal?
Vizsgáljuk meg újra ezt a fő témát.
A kémiai változás jellemzői
A kémiai változásokat a következő jellemzők alapján lehet felismerni
- A reakció eredményeként új anyag képződik
- Van egy molekuláris változás (nemcsak fizikai változás)
- Az anyag jellege a reakció után eltér a korábbiaktól
- Visszafordíthatatlan, vagy nem lehet visszatérni az előző formához
Az ilyen típusú kémiai változások bekövetkezhetnek az égési folyamat, a bomlás, az enzimek, az erjedés stb.

Példák kémiai változásra
Az alábbiakban 33+ példa látható a mindennapi életben előforduló kémiai változási reakciókra.
(A teljes magyarázatot később közöljük)
- Rozsdás vas
- Faégés
- Az élelmiszer anyagcseréje a testben
- Savak és bázisok keverése
- Főtt tojás
- Emészteni az ételt nyállal
- Kenyér készítése (szódabikarbóna + ecet)
- Tortát sütni
- Fémbevonat
- Vegyi elem
- Tűzijáték vagy robbanó petárdák
- Rothadó gyümölcs
- Főzd meg a húst
- A tej savanyúvá válik
- Az égett papír hamuvá válik
- A szárított leveleket komposztmá dolgozzák fel
- Benzin üzemanyag égése motoros járművekben
- A rizs, amely hagyja elkopni
- A fotoszintézis folyamata a növényekben
- A szójababot tempeh-ként és tofuvá dolgozzák fel
- Ezüst-nitrát és só feloldása
- Főzz / grillezz húst
- Arany finomítás.
- Feldolgozott tej és sajt
- A lakmusz papír elszíneződése
- Erősített manióka szalaggá
- Konyhasó vízben oldva
- A keményítő glükózzá történő átalakításának folyamata az amiláz enzim segítségével.
- Az elfogyasztott ételt a szervezet ürülékké dolgozza fel
- Vörösvérsejtek képződése a csontvelőben
- A cukor karamellássá válik
- A trágya komposzttá alakítása
- A szemét bomlása
- És sokan mások
1. Rozsdás vas

A rozsdás vas egy példa a kémiai változásra, mert a vas oxidációs folyamata következik be, amelyet új anyagok képződése követ.
A rozsdásodás során a vas (Fe) oxidálódik és Fe2O3-vá alakul át, így fizikai megjelenése narancssárgává válik, ereje pedig törékennyé válik.
2. Faégetés

A fa egy olyan szerves tárgy példája, amelynek kémiai képlete általában CxHy.
Fa vagy más szerves tárgyak elégetésének folyamata során oxigénnel (O2) reagálva H2O és CO2 keletkezik, ha a reakció teljes.
Ha azonban a reakció nem sikerül tökéletesen, akkor maradék anyag képződik szén formájában, ami természetesen a mindennapi életben gyakrabban fordul elő.
Ez a szénhidrogén-égési reakció a következőképpen írható le:
CxHy + vO2 -> vH2O + uCO2 + tC
3. Élelmiszer-anyagcsere a testben
Minden nap jól eszel? Nos, tudod, hogy az elfogyasztott étel hogyan lehet teli és energikus?
A válasz az étel anyagcsere-folyamata miatt van a szervezetben. És ez a folyamat a kémiai reakció egyik példája.
Az anyagcsere-folyamatok sorozatával, amelyek meglehetősen hosszúak, kezdve a szájtól, a gyomortól, a belektől és végül ürülék formájában jönnek létre, ezeket az ételeket mindig egyedi anyagcserében dolgozzák fel.
Az élelmiszer-alapú vegyületeket lebontja és felszívja a szervezet. Például a rizst, amely eredetileg keményítő vagy keményítő formájában volt, lebontják, hogy a szervezet által emészthető glükózt kapják.
4. Keverés savak és bázisok között
A sav és a bázis ilyen keverékével ritkán találkozik mindennap.
Ezt a folyamatot azonban mindig vegyi laboratóriumokban kell végrehajtani.
Ennek a folyamatnak a példája a nátrium-hidroxid (NaOH) és sósav (HCl) összekeverése só és víz előállítására.
A reakció a következő egyenlet szerint megy végbe
2NaOH + 2HCl -> 2NaCl + H20
5. Tojást főzni
Általában a hevített tárgyak megolvadnak. De ez különbözik a tojástól.
Ha egy tojást melegítenek, szilárd lesz. Mi történt valójában?
Ami kémiai változás történik denaturáció vagy fehérjeváltozás formájában.
Magas hőmérséklet esetén a tojásban lévő fehérje megváltoztatja szerkezetét és jellemzőit, így a fehérje koagulálódik.
Ezeknek a fehérjéknek az összetapadása a peték szilárdtá válik a kezdeti folyadékból.
6. Emelje meg a cukrot amilázzal a nyálban
Az amiláz egy olyan enzim, amely a keményítő egyszerűbb cukorformákra bontására szolgál, például:
fruktóz, glükóz, maltóz stb.
Ez a folyamat akkor következik be, amikor az ételt nyállal emésztjük meg, és ez az első folyamat az élelmiszer-anyagcsere-rendszer szakaszaiban.
Mivel ebben a folyamatban molekuláris változás megy végbe az élelmiszer-vegyületekben, ez a folyamat kémiai változás példaként szerepel.
7. A szódabikarbóna és az ecet keverése CO2-gáz termeléséhez
Ha már végzett vulkáni kémiai kísérleteket, akkor általában ezeket az anyagokat használja.
A szódabikarbónát ecettel keverve CO2-gáz keletkezik, amely felfelé szórhat. Ezért ezt a reakciót gyakran alkalmazzák olyan gyakorlati kémiai kísérletek során, mint a vulkánok automatikus kitörése és léggömbök fújása.
Olvassa el még: Létezhet-e Gundala, a Villám Fia a való világban?Az ebben a folyamatban előforduló kémiai reakciók a következők:
NaHCO3 + HC2H3O2 → NaC2H3O2 + H2O + CO2
8. Süt süteményeket
A sütési süteményből a tészta érett tortává válhat.
A torta tészta melegítésekor sok új kémiai kötés kapcsolódik a tésztához.
Sok képződött gázzal együtt, amely sok üreget okoz a süteményben.
A tojásfehérje-keverék a sütemény textúrájának változását is vonzóbbá teheti a koagulált fehérje és a tészta keverése miatt.
9. Galvanizálás fémre
A galvanizálás egy fém bevonási eljárás.
Ennek a fémbevonatnak a kémiai folyamata abban áll, hogy az oldationokat szilárd fémekké változtatja.
10. Vegyi elemek használata
Az okostelefonokban, faliórákban stb. Használt akkumulátorok alapvetően kémiai reakció következtében képesek energiát előállítani.
A közönséges akkumulátorban bekövetkező kémiai reakciók egyike a következő:
Anód: cink fém (Zn)
Katód: szénrúd / gafit (C)
Elektrolitok: MnO2, NH4Cl és szénpor (C)
Zn (-) anód: Zn → Zn2 + + 2e–
C katód (+): 2MnO2 + 2NH4 + + 2e– → Mn2O3 + 2NH3 + H2O
Teljes reakció: Zn + 2MnO2 + 2NH4 + → Zn2 + + Mn2O3 + 2NH3 + H2O
11. Tűzijáték robbanás

A tűzijáték robbanása szorosan összefügg a kémiai reakciókkal.
A bekövetkező robbanások és a színes fény egy kémiai változás reakciójának eredménye.
Például a nátrium sárgát, a bárium zöldet, a réz kéket és még sok más változatot ad.
12. Korhadt banán
A banán rothad az antioxidánsok növekedése miatt, mégpedig azért, mert a banánban lévő klorofill elkezd antioxidánsokra bomlani.
A banánban található antioxidánsok a környező levegő hatására oxidálódnak. Ezért minél tovább marad egyedül, a banán barnább lesz, míg végül minden elrothad.
13. Főzd meg a húst
A hús főzésének folyamata szorosan összefügg a mailláris reakcióval.
A mailláris reakció egy olyan reakció, amikor a húsban lévő aminosavak a cukrok redukciójával reagálnak színre és ízre.
Ezért a hús főzésének folyamata megváltoztathatja a színét és az ízét is.
A színváltozás és az aromaváltozás ezen jelensége a hús érésének jele lehet.
14. A tej savanyúvá válik
A savas tej általában az elavult tej jele. A tejben bekövetkező kémiai változásra példa a savval koaguláló tejfehérje. Honnan jött a sav? A sav olyan baktériumokból származik, amelyek szaporodnak, majd metabolizálódva cukrot fogyasztanak, majd savat termelnek. (Olvasson különféle tejet is)
Ez példa a különféle kémiai változásokra.
A kémiai változás és a fizikai változás különbsége
A cikk zárásaként szeretnémfelülvizsgálat a fizikai változás és a kémiai változás közötti különbség újraértelmezése.
Felsoroltam ezt a listát, hogy könnyebben érthető legyen:
HÁNYADOS | A FIZIKA VÁLTOZÁSA | KÉMIAI VÁLTOZÁSOK |
Jelentése | Olyan változások, amelyek nem járnak új anyagok képződésével | Változások, amelyek új anyagok képződésével járnak |
Példa | Szakító papír, a víz jéggé válik. | Égő fa, rozsdás vas |
Folyamat | Megfordítható (visszaküldhető) | Irreverzibilis (Nem lehet visszatérni az eredeti állapotához) |
Kiindulási anyag | Visszaadható | Nem visszatéríthető |
változás | A fizikai összetevők, például alak, méret, szín változása | Változások a kémiai összetevőkben, például új anyagok képződése |
A változás eredménye | Nincsenek új anyagok | Van egy új anyag |
Így a körülöttünk lévő kémiai változások példáinak teljes magyarázata és egy teljes magyarázat, beleértve a fizika változásainak összehasonlítását is.
Remélhetőleg ez a cikk segíthet ennek jobb megértésében.
A Saintif egyéb iskolai anyagainak összefoglalóját is elolvashatja.
Referencia:
- 14 Példa a körülöttünk zajló kémiai változásokra - a kémia
- Fizika és kémia változása - Ruangguru
- Különbség a fizikai változás és a kémiai változás között - fő különbségek