33+ példa körülöttünk lévő kémiai változásokra

A kémiai változás az anyag olyan változása, amely új anyag megjelenését okozza. Ilyen például a rozsdásodott vas és az égő papír.

A kémiai változások jellemzői az alkotó vegyületektől eltérő új vegyületek megjelenésével ismerhetők fel.

Ebben a cikkben részletesen megvitatom a kémiai változásokat, azok különbségeit a fizikai változásokkal és különféle valós példákat, amelyeket a mindennapi életben megfigyelhetünk.

A kémiai változás meghatározása

A kémiai változás az anyag olyan változása, amely az eredeti anyagtól eltérő (új) típusú és típusú anyagot eredményez

A kémiai változások a kémiai molekulák elrendezésében változásokat eredményeznek. És általában a kémiai összetétel megváltozása fizikai változásokat is okoz.

A kémiai változások a visszafordíthatatlan, vagy nem lehet visszafordítani. Tehát tegyük fel, hogy van egy vasrudad, amely rozsdásodik (kémiai változáson megy keresztül), akkor a rozsda már nem térhet vissza a vashoz, mint korábban.

Ez különbözik a fizika változásától.

Változás a fizikában

A fizikai változások olyan anyagváltozások, amelyeket nem követ új anyagok képződése.

Ez azt jelenti, hogy a fizikai változás folyamatában lévő kémiai molekulák csak szerkezetében vagy orientációjában változnak, anélkül, hogy ezek a kémiai molekulák más vegyületekké változnának.

A fizikai változásra példa a víz fagyása.

A vízről jégre történő változás fizikai változás, mert alapvetően a jeget alkotó molekulák megegyeznek a vizet alkotó molekulákkal. A különbség az, hogy a jeget alkotó molekulák orientációja sűrűbb, mint a vízé.

Ezt úgy is meg lehet érteni, hogy megvizsgáljuk azt a tényt, hogy a fagyott víz változása megfordítható (megfordítható). Vagyis ezek a változások a fizikai változások kategóriájába tartoznak.

Akkor mi a helyzet a kémiai változásokkal?

Vizsgáljuk meg újra ezt a fő témát.

A kémiai változás jellemzői

A kémiai változásokat a következő jellemzők alapján lehet felismerni

• A reakció eredményeként új anyag képződik
• Van egy molekuláris változás (nemcsak fizikai változás)
• Az anyag jellege a reakció után eltér a korábbiaktól
• Visszafordíthatatlan, vagy nem lehet visszatérni az előző formához

Az ilyen típusú kémiai változások bekövetkezhetnek az égési folyamat, a bomlás, az enzimek, az erjedés stb.

Példák kémiai változásra

Az alábbiakban 33+ példa látható a mindennapi életben előforduló kémiai változási reakciókra.

(A teljes magyarázatot később közöljük)

1. Rozsdás vas
2. Faégés
3. Az élelmiszer anyagcseréje a testben
4. Savak és bázisok keverése
5. Főtt tojás
6. Emészteni az ételt nyállal
7. Kenyér készítése (szódabikarbóna + ecet)
8. Tortát sütni
9. Fémbevonat
10. Vegyi elem
11. Tűzijáték vagy robbanó petárdák
12. Rothadó gyümölcs
13. Főzd meg a húst
14. A tej savanyúvá válik
15. Az égett papír hamuvá válik
16. A szárított leveleket komposztmá dolgozzák fel
17. Benzin üzemanyag égése motoros járművekben
18. A rizs, amely hagyja elkopni
19. A fotoszintézis folyamata a növényekben
20. A szójababot tempeh-ként és tofuvá dolgozzák fel
21. Ezüst-nitrát és só feloldása
22. Főzz / grillezz húst
23. Arany finomítás.
24. Feldolgozott tej és sajt
25. A lakmusz papír elszíneződése
26. Erősített manióka szalaggá
27. Konyhasó vízben oldva
28. A keményítő glükózzá történő átalakításának folyamata az amiláz enzim segítségével.
29. Az elfogyasztott ételt a szervezet ürülékké dolgozza fel
30. Vörösvérsejtek képződése a csontvelőben
31. A cukor karamellássá válik
32. A trágya komposzttá alakítása
33. A szemét bomlása
34. És sokan mások

1. Rozsdás vas

A rozsdás vas egy példa a kémiai változásra, mert a vas oxidációs folyamata következik be, amelyet új anyagok képződése követ.

A rozsdásodás során a vas (Fe) oxidálódik és Fe2O3-vá alakul át, így fizikai megjelenése narancssárgává válik, ereje pedig törékennyé válik.

2. Faégetés

A fa egy olyan szerves tárgy példája, amelynek kémiai képlete általában CxHy.

Fa vagy más szerves tárgyak elégetésének folyamata során oxigénnel (O2) reagálva H2O és CO2 keletkezik, ha a reakció teljes.

Ha azonban a reakció nem sikerül tökéletesen, akkor maradék anyag képződik szén formájában, ami természetesen a mindennapi életben gyakrabban fordul elő.

Ez a szénhidrogén-égési reakció a következőképpen írható le:

CxHy + vO2 -> vH2O + uCO2 + tC

3. Élelmiszer-anyagcsere a testben

Minden nap jól eszel? Nos, tudod, hogy az elfogyasztott étel hogyan lehet teli és energikus?

A válasz az étel anyagcsere-folyamata miatt van a szervezetben. És ez a folyamat a kémiai reakció egyik példája.

Az anyagcsere-folyamatok sorozatával, amelyek meglehetősen hosszúak, kezdve a szájtól, a gyomortól, a belektől és végül ürülék formájában jönnek létre, ezeket az ételeket mindig egyedi anyagcserében dolgozzák fel.

Az élelmiszer-alapú vegyületeket lebontja és felszívja a szervezet. Például a rizst, amely eredetileg keményítő vagy keményítő formájában volt, lebontják, hogy a szervezet által emészthető glükózt kapják.

4. Keverés savak és bázisok között

A sav és a bázis ilyen keverékével ritkán találkozik mindennap.

Ezt a folyamatot azonban mindig vegyi laboratóriumokban kell végrehajtani.

Ennek a folyamatnak a példája a nátrium-hidroxid (NaOH) és sósav (HCl) összekeverése só és víz előállítására.

A reakció a következő egyenlet szerint megy végbe

2NaOH + 2HCl -> 2NaCl + H20

5. Tojást főzni

Általában a hevített tárgyak megolvadnak. De ez különbözik a tojástól.

Ha egy tojást melegítenek, szilárd lesz. Mi történt valójában?

Ami kémiai változás történik denaturáció vagy fehérjeváltozás formájában.

Magas hőmérséklet esetén a tojásban lévő fehérje megváltoztatja szerkezetét és jellemzőit, így a fehérje koagulálódik.

Ezeknek a fehérjéknek az összetapadása a peték szilárdtá válik a kezdeti folyadékból.

6. Emelje meg a cukrot amilázzal a nyálban

Az amiláz egy olyan enzim, amely a keményítő egyszerűbb cukorformákra bontására szolgál, például:

fruktóz, glükóz, maltóz stb.

Ez a folyamat akkor következik be, amikor az ételt nyállal emésztjük meg, és ez az első folyamat az élelmiszer-anyagcsere-rendszer szakaszaiban.

Mivel ebben a folyamatban molekuláris változás megy végbe az élelmiszer-vegyületekben, ez a folyamat kémiai változás példaként szerepel.

7. A szódabikarbóna és az ecet keverése CO2-gáz termeléséhez

Ha már végzett vulkáni kémiai kísérleteket, akkor általában ezeket az anyagokat használja.

A szódabikarbónát ecettel keverve CO2-gáz keletkezik, amely felfelé szórhat. Ezért ezt a reakciót gyakran alkalmazzák olyan gyakorlati kémiai kísérletek során, mint a vulkánok automatikus kitörése és léggömbök fújása.

Az ebben a folyamatban előforduló kémiai reakciók a következők:

NaHCO₃ + HC₂H₃O₂ → NaC₂H₃O₂ + H₂O + CO₂

8. Süt süteményeket

A sütési süteményből a tészta érett tortává válhat.

A torta tészta melegítésekor sok új kémiai kötés kapcsolódik a tésztához.

Sok képződött gázzal együtt, amely sok üreget okoz a süteményben.

A tojásfehérje-keverék a sütemény textúrájának változását is vonzóbbá teheti a koagulált fehérje és a tészta keverése miatt.

9. Galvanizálás fémre

A galvanizálás egy fém bevonási eljárás.

Ennek a fémbevonatnak a kémiai folyamata abban áll, hogy az oldationokat szilárd fémekké változtatja.

10. Vegyi elemek használata

Az okostelefonokban, faliórákban stb. Használt akkumulátorok alapvetően kémiai reakció következtében képesek energiát előállítani.

A közönséges akkumulátorban bekövetkező kémiai reakciók egyike a következő:

Anód: cink fém (Zn)

Katód: szénrúd / gafit (C)

Elektrolitok: MnO2, NH4Cl és szénpor (C)

Zn (-) anód: Zn → Zn2 + + 2e–

C katód (+): 2MnO2 + 2NH4 + + 2e– → Mn2O3 + 2NH3 + H2O

Teljes reakció: Zn + 2MnO2 + 2NH4 + → Zn2 + + Mn2O3 + 2NH3 + H2O

11. Tűzijáték robbanás

A tűzijáték robbanása szorosan összefügg a kémiai reakciókkal.

A bekövetkező robbanások és a színes fény egy kémiai változás reakciójának eredménye.

Például a nátrium sárgát, a bárium zöldet, a réz kéket és még sok más változatot ad.

12. Korhadt banán

A banán rothad az antioxidánsok növekedése miatt, mégpedig azért, mert a banánban lévő klorofill elkezd antioxidánsokra bomlani.

A banánban található antioxidánsok a környező levegő hatására oxidálódnak. Ezért minél tovább marad egyedül, a banán barnább lesz, míg végül minden elrothad.

13. Főzd meg a húst

A hús főzésének folyamata szorosan összefügg a mailláris reakcióval.

A mailláris reakció egy olyan reakció, amikor a húsban lévő aminosavak a cukrok redukciójával reagálnak színre és ízre.

Ezért a hús főzésének folyamata megváltoztathatja a színét és az ízét is.

A színváltozás és az aromaváltozás ezen jelensége a hús érésének jele lehet.

14. A tej savanyúvá válik

A savas tej általában az elavult tej jele. A tejben bekövetkező kémiai változásra példa a savval koaguláló tejfehérje. Honnan jött a sav? A sav olyan baktériumokból származik, amelyek szaporodnak, majd metabolizálódva cukrot fogyasztanak, majd savat termelnek. (Olvasson különféle tejet is)

Ez példa a különféle kémiai változásokra.

A kémiai változás és a fizikai változás különbsége

A cikk zárásaként szeretnémfelülvizsgálat a fizikai változás és a kémiai változás közötti különbség újraértelmezése.

Felsoroltam ezt a listát, hogy könnyebben érthető legyen:

Így a körülöttünk lévő kémiai változások példáinak teljes magyarázata és egy teljes magyarázat, beleértve a fizika változásainak összehasonlítását is.

Remélhetőleg ez a cikk segíthet ennek jobb megértésében.

A Saintif egyéb iskolai anyagainak összefoglalóját is elolvashatja.

Referencia:

• 14 Példa a körülöttünk zajló kémiai változásokra - a kémia
• Fizika és kémia változása - Ruangguru
• Különbség a fizikai változás és a kémiai változás között - fő különbségek