Megoldás és oldhatóság: Meghatározás, tulajdonságok, típusok és tényezők

Az oldat két vagy több anyagból álló homogén keverék, míg az oldhatóság egy vegyület vagy anyag maximális mennyisége, amely számos oldószerben feloldódhat..

A mindennapi életben sokféle megoldással találkozhatunk egy pohár édes sziruppal. Egy pohár szirupban több összetevő van, nevezetesen víz, szirup és cukor.

Ha ezeket az összetevőket addig keverjük, amíg az alkotóelemek már nem láthatók, akkor megoldássá válik.

A megoldás tárgyalása után a következő további áttekintés tartalmazza a megoldás definícióját, tulajdonságait, típusait és tényezőit.

Az oldat és az oldhatóság meghatározása

Megoldás

Az oldat két vagy több anyagból álló homogén keverék. Megoldásnak nevezzük a megoldás alkotóelemei miatt.

Oldatban vannak oldószerek és oldott anyagok. Az oldott anyag (oldott anyag) olyan anyag, amely olyan oldatot alkot, amelynek kisebb mennyisége van az oldatban. Eközben az oldószer (oldószer) olyan anyag, amely nagyobb mennyiségben van, mint az oldott anyag.

Az oldatban lévő tengeri anyag összetételét az oldat koncentrációja fejezi ki. Míg az oldott anyag és az oldószer keverésének folyamatát oldatká alakításnak nevezzük oldásnak vagy szolvatációnak.

Ha többet szeretne megtudni a megoldásról, vegye figyelembe az alábbi ábrát.

Van oldott anyag és oldószer. Ha a két összetevőt összekeverjük és egy edényben egyesítjük, a név megoldás.

Oldékonyság (ok)

Az oldhatóság jelentése egy olyan vegyület vagy anyag maximális mennyisége, amely feloldódhat számos oldószerben.

Az oldhatóságot jelöljük s (oldhatóság) mol / L egységekben, vagy általában M. molaritási egységek alkalmazásával.

M = n / V

ahol M a molaritás (mol / L), n az anyag molszáma (mol), és V az oldat vagy az oldószer térfogata (L).

Az oldhatóságot olyan anyag koncentrációjaként is definiáljuk, amely még oldódhat bizonyos mennyiségű oldószerben.

Állandó oldhatóságú termék (Ksp)

Az oldószerben oldott oldott anyag egyensúlyi reakciót képez. Az egyensúly bekövetkezését oldhatatlan oldott anyagok és oldott ionok befolyásolják.

Az alábbiakban bemutatjuk a reakció egyensúlyi állandóját.

Az egyensúlyi képlet megírásának szabályai szerint a képletbe csak oldat (aq) és gáz (ok) formájú anyagokat írunk. Annak érdekében, hogy megkapja:

A nehezen oldható oldat egyensúlyi állandóját oldhatósági termékállandónak (Ksp) nevezzük.

Megoldás tulajdonságai

Az oldatban megjelenő fizikai tulajdonságok háromra oszlanak:

1. A megoldás kolligatív tulajdonságai

Az oldat jellege az oldott oldott részecskék számától és az oldószer részecskék típusától függ.

A kolligatív tulajdonságok egyenértékűek az oldatban lévő nem elektrolit anyagok koncentrációjával, függetlenül az alkotórészek típusától vagy kémiai tulajdonságaitól.

A folyékony szilárd anyag oldatának kolligatív tulajdonságainak meghatározása során a szilárd anyagot nem illékonynak tekintjük, és az oldat feletti gőznyomás teljes egészében az oldószerből származik.

Az oldat kolligatív tulajdonságai közül néhány az ozmotikus nyomás, a gőznyomás csökkenése, a forráspont növekedése és a fagyáspont csökkenése.

2. Adalék tulajdonságok

Az oldatban az adalék tulajdonságok az oldat tulajdonságai, amelyek a molekula összes atomjától vagy az oldat alkotó tulajdonságainak számától függenek.

Az oldat additív tulajdonságaira példa a molekulatömege, amely az atomtömegek összege.

Az oldat összetevőinek tömegét az adalék tulajdonságai tartalmazzák, az oldat teljes tömege az oldat egyes komponenseinek, nevezetesen az oldott anyagnak és az oldószernek a mennyisége.

3. Konstitutív természet

Ez magában foglalja az oldat jellegét, amely a molekula alkotó atomjától (az atom típusától és az atomok számától) függ. Konstitutív tulajdonságai jelzik az egyes vegyületek és molekulacsoportok szabályait a rendszerben.

Számos fizikai tulajdonság van, amelyek részben additívak és konstitutívak. Ezek között vannak a fénytörés, az elektromos tulajdonságok, a felületi és a felület közötti tulajdonságok, amelyek egyes alkati és egyes adalékanyagok tartalmazzák.

A megoldás típusa

1. Telítetlen oldat

Telítetlen oldat: olyan oldat, amely kevesebb oldott anyagot tartalmaz, mint ami a telített oldat elkészítéséhez szükséges. A telítetlen oldatok olyan részecskéket tartalmaznak, amelyek nem reagáltak megfelelően az anyaggal, más szavakkal, még mindig fel tudják oldani az anyagot.

Azt mondják, hogy az oldat telítetlen, ha az ionkoncentráció értéke <Ksp. Telítetlen oldatban nincs oldott anyag lerakódás.

2. Telített megoldás

Az oldat akkor kerül telített oldatba, ha egyensúly van az oldott anyag és az oldószer között. Telített oldatban a részecskék pontosan reagálnak a reagenssel, vagy a maximális koncentrációt érik el.

Az oldat telítettnek mondható, ha az ionkoncentráció megegyezik a Ksp-értékkel. Ebben az egyensúlyi állapotban az oldószer sebessége az oldószerben megegyezik az ülepedés sebességével. Vagyis az anyag koncentrációja az oldatban megegyezik.

3. Erősen telített oldat

Ez egy olyan oldat, amely több oldott anyagot tartalmaz, mint az oldószer. Ez az ionkoncentráció> Ksp szorzatértékét eredményezi, így az oldat telített és ülepedik.

Oldhatósági tényező

A folyadék oldhatósága változó. Ezt számos oldhatósági tényező befolyásolja. Íme az oldhatóság néhány tényezője.

1. Hőmérséklet

Az oldat hőmérsékleti szintje befolyásolja az oldott anyag oldódási folyamatát. Magasabb hőmérsékleten az oldott anyag könnyen feloldódik az oldószerben.

Ez azért történik, mert a szilárd részecskék magasabb hőmérsékleten gyorsabban mozognak, ami lehetővé teszi a gyakoribb és hatékonyabb ütközéseket.

2. Az oldott anyag mérete

Minél kisebb az oldott granulátum, annál könnyebben oldódik fel az oldószerben. A kis mennyiségű oldott granulátum miatt az anyag felülete szélesebb és szétszóródik egy oldatban.

Minél nagyobb az anyag felülete, annál több részecske ütközik egymással. Ez okozza az oldódási folyamat gyorsabb lefolyását.

3. Oldószer térfogata

Az oldószer nagy térfogata befolyásolja az anyag oldódásának folyamatát. Ugyanis egyre több oldószerrészecske reagál az oldott anyaggal.

Minél nagyobb mennyiségű oldószert használunk, annál gyorsabb lesz az oldott anyag oldódási folyamata.

4. Keverési sebesség

Az oldási folyamat gyorsabb lesz, ha hozzáadjuk a keverési faktort.

Keverés közben az oldott anyag részecskéi egyre inkább keverednek az oldószerrel, így az oldódási reakció gyorsabb, mint a keverés nélküli oldódás.

Ez a megoldás és az oldhatóság magyarázata, jelentése, tulajdonságai, típusai és tényezői. Hasznos lehet.