A kőolaj képződésének folyamata több szakaszból áll, kezdve az algák fotoszintézisétől, a kőzet képződésétől, a kőzet lerakódásától és a végső folyamattól.
A kőolaj olyan bányászati árucikk, amely nagyon fontos az emberi életben, különösen energiaforrásként, kiindulva az LPG-ből, benzinből, dízelből, kerozinból és más kőolajból előállított anyagokból.
Tagadhatatlan, hogy minden emberi tevékenység nem választható el a kőolaj lététől. Ezért a világ legfőbb energiaforrása 65,5% az olaj és a földgáz felhasználása, 23,5% a földgáz, 6% a vízenergia és a többi egyéb energiaforrás.
A kőolaj jellemzői egy viszkózus folyadék, fekete vagy zöldes színű, gyúlékony és a földkéreg több rétege felett helyezkedik el.
Mi a kőolaj képződésének folyamata? Az elmélet alapján 3 elmélet magyarázza a kőolaj képződésének folyamatát. Itt van a magyarázat.
A kőolajképződés elmélete
1. Biogenetikus (szerves) elmélet
Ezen elmélet alapján a kőolaj és a földgáz az elhalt állatok és növények szerves testéből képződik iszapban.
Ez az iszap kőolajképző vegyületeket szállít a folyókból a tengerbe, és évmilliókig megtelepszik a tengerfenéken. A hőmérséklet, az idő és a felette lévő kőzetrétegek nyomásának hatására olaj- és gázfoltokká válik.
2. Szervetlen elmélet
A szerves elmélet szerint a kőolaj baktériumaktivitásból keletkezik, ahol a kőzetrétegekben található elemek, például oxigén, nitrogén és kén a baktériumaktivitás következtében keletkeznek, majd szénhidrogénekké alakulnak, amelyek a kőolaj alkotóelemei.
3. Duplex elmélet
A duplex elméletet széles körben használják a kőolaj képződésének elméletének alapjaként.
Olvassa el még: Hidrosztatikus nyomás - meghatározás, képletek, mintakérdések [FULL]Ez az elmélet ötvözi a biogenetikai és a szervetlen elméleteket, amelyek megmagyarázzák az olaj és a gáz képződésének folyamatát különféle tengeri szervezetekből, állatokból és növényekből egyaránt.
A hőmérséklet, az idő és a nyomás miatt a felszínen keletkező iszap üledékes kőzetgé válik. Ezek a lágy üledékes kőzetek olajos foltokat tartalmaznak, amelyeket forráskőzetnek neveznek (Forrás Rock).
Ezután ez az olaj és gáz egy nagy nyomású helyről alacsonyabb nyomásra mozog, majd összegyűlik egy bizonyos ponton, amelyet csapdának vagy csapdának hívnak.
A csapda belsejében olajat, gázt és vizet, olajat és vizet, vagy gázt és vizet is tartalmazhat. A kőolajnál talált gázt ún Társult gáz, miközben a csapdában lévő gáz az ún Nem társult gáz.
A kőolaj nem megújuló természeti erőforrásnak minősül (megújíthatatlan), mert nagyon hosszú formázási folyamatot igényel.
A kőolaj képződésének folyamata
A kőolaj képződésének folyamata több szakaszból áll, kezdve az algák fotoszintézisétől, a kőzet képződésétől, a kőzet lerakódásától és a végső folyamattól.
Az alábbiak a kőolaj képződésének szakaszai
1. Algafotosintézis
Az algák fontos tengeri biota a kőolajtermelésben, mivel az olaj természetesen az algák fotoszintetikus folyamatából származik.
A többi magasabb üzemben, amelyek kőolajat képesek termelni, az algák nagyobb valószínűséggel termelnek gázt, mint a kőolaj.
2. Fő kőzetek kialakulása
Az elhalt algák ülepednek, és agyagkővel keverednek, és így képezik a forráskőzetet.
Nos, ez a forráskő magas szén-dioxidot tartalmazó elemet tartalmaz, vagy annak hívják Magas az összes szerves szén. Azonban nem minden medence válhat forráskővé, ezért nagyon specifikus folyamatra van szükség.
3. A fő kőzet csapadék
Ezt az anyakőzetet évmilliókig temetik más sziklákkal együtt. Az egyik kőzet, amely a forráskőzetet gyűjti, a fészkelő, ahol ez a kőzet mészkőből, homokból és vulkanikus kőzetből képződik, amelyek együtt vannak eltemetve, és porózus terek keletkeznek.
Olvassa el még: 7 szivárványszín: magyarázatok és tények mögöttükA kőzetek idővel felhalmozódnak, így az alja egyre jobban lenyomódik, emiatt a hőmérséklet emelkedik. A kőolaj 50-180 Celsius-fokos hőmérsékleten képződik. A legjobb csúcs a kőolaj képződésében, ha a hőmérséklet eléri a 100 Celsius fokot.
Amikor a hőmérséklet a készletben lévő kőzet hozzáadása miatt megnő, szénfűtés is történik, amely gázzá alakítja.
4. Az utolsó szakasz
A hőnek kitett szénelem hidrogénnel reagálva szénhidrogénvegyületeket képez. A kőolajból nyert olajat nyersolajnak nevezik, amelynek fizikailag meghatározott sűrűsége és viszkozitása van.
A kőolaj viszkozitása nagyobb, mint a vízé, de fajsúlya kisebb. Mivel a kőolaj fajsúlya kisebb, mint a vízé, általában a csúcson van.
Amikor ezt az olajat egy kifordított tál alakú kőzet csapdába ejti, készen áll a bányászatra.
A kőolaj képződése nagyon hosszú ideig tart, ezért a kőolajat gyakran megújuló energiának nevezik.
Magában a világban az olajforrások általában part menti területeken vagy tengeren találhatók. A világ számos kőolajforrás-területe, például:
- Észak- és Kelet-Szumátra (Aceh és Riau)
- Kelet-Kalimantan (Tarakan, Balikpapan)
- Java északi partja (Cepu, Wonokromo, Cirebon)
- és Madár fejrészén (Pápua).
Ez a kőolajképződés teljes folyamatának magyarázata. Hasznos lehet!
