A nyelőcső funkciói közé tartozik az élelmiszer lenyelése, az idegen tárgyak gyomorba jutásának megakadályozása, perisztaltika előállítása és a folyadék gyomorból történő áramlásának megakadályozása.
A nyelőcső (nyelőcső) egy izomcső alakú emésztőszerv, amely az ételt a szájból a gyomorba viszi.
A nyelőcső vagy a nyelőcső a yunasi nyelvből származik, az "oeso", ami hordozást jelent, és a "phagus", ami azt jelenti, hogy eszik.
A nyelőcső egy cső, izomcső formájában, amely összeköti és elosztja az ételt a szájtól a gyomorig.
A nyelőcsőnek három rekesze van, nevezetesen a nyak, a mellkas és a has. Az 5 cm hosszú nyakrész (pars cervicalis) a légcső és a csigolya között helyezkedik el.
A mellkas (pars thorakalis) egy rekesz a manubrium sterni szintjén a hátsó mediastinumban a bal ág aortájának és hörgőinek íve mögül, és az alsó mellkasi aorta elülső részének jobb oldalán lefelé ível.
Has (pars abdominalis), a nyelőcső rekesze, amely közel van a gyomorhoz, és a nyelőcső hiatusán keresztül nyúlik át a rekeszizomban, és a gyomor 2-4 cm hosszúságú szívcsatornájába ér.
Nyelőcső funkció
A nyelőcsőnek különböző funkciói vannak az emésztőrendszerben. A nyelőcső következő funkciói:
1. Nyelje le az ételt
A nyelőcső az élelmiszer lenyelésének helye. Ebben a folyamatban több dolog történt, többek között:
- Egyforma méretű és konzisztenciájú élelmiszer-bolusok képződése
- A szétszórók hatása megakadályozza a bolus eloszlását a nyelési fázisban
- Fel kell gyorsítani az élelmiszer-bolus belépését a garatba a légzés során
- Akadályozzuk meg az étel és ital bejutását a nyelőcsőbe és a gégébe
- Együttműködés a szájüreg izmai között az élelmiszer bolus gyomor felé tolására
- Kísérletek a nyelőcső újratisztítására
Az egész folyamat folyamatosan zajlik a szájból, garatból, gégéből és nyelőcsőből.
A nyelés az oropharyngealis szakaszra és a nyelőcső szakaszra oszlik. Az oropharyngealis szakasz körülbelül 1 másodpercig tart, és abból áll, hogy a bolust a szájból a garaton át mozgatják a nyelőcsőbe. Amikor belép a garatba, az ételbolust a nyelőcsőbe kell irányítani, és meg kell akadályozni, hogy a garathoz csatlakozó többi nyílásba kerüljön. Más szavakkal, fontos, hogy az élelmiszer ne kerüljön újra a szájba, ne kerüljön az orrjáratokba vagy a légcsőbe.
A következő a nyelőcső szakasz. A nyelési központ elsődleges perisztaltikus hullámokat vált ki, amelyek a nyelőcső tövétől a végéig söpörnek, és az előtte lévő bolust a nyelőcsőbe tolva belépnek a gyomorba.
A perisztaltikus hullámok körülbelül 5–9 másodperc alatt érik el a nyelőcső alsó végét. A hullámok terjedését a nyelési központ vezérli, a vagus idegen keresztül történő beidegzéssel. Amint a perisztaltikus hullámok végigsöpörik a nyelőcsövet, a gyomor-nyelőcső záróizom reflexszerűen ellazul, így a bolus bejuthat a gyomorba. Miután a bolus belép a gyomorba, a nyelési folyamat befejeződik, és a gyomor-nyelőcső záróizom ismét összehúzódik.
2. Akadályozza meg, hogy idegen tárgyak a gyomorba kerüljenek
A nyelőcső az, ahol lenyelik az ételt. Ennek a funkciónak megfelelően a nyelőcsőnek három normális szűkülési területe van, amelyek miatt idegen tárgyak elakadnak a nyelőcsőben.
Az első szűkületet a cricopharyngealis izom okozza, ahol a harántcsíkolt izomrostok és a simaizom találkozásakor a hajtóerő gyengül. A második szűkülő területet a bal hörgő főágának és az aorta ívének keresztezése okozza, a harmadik szűkületet a gasztro-nyelőcső záróizom mechanizmusa okozza.
3. Perisztaltikát okoz
A perisztaltika a nyelőcső izmainak összehúzódására irányuló mozgása, amely az ételt a gyomorba nyomja. A persitaltikus mozgás csak az élelmiszer gyomorba tolását szolgálja, nem pedig az emésztést.
Olvassa el még: Táncmozgás - A mozgás meghatározása, elemei, típusai, típusai és formáiA nyelési folyamat egy primer perisztaltikus hullámmal kezdődik, amely a nyelőcső alapjától a végéig söpör, és az előtte lévő bolust a nyelőcsőbe tolva belép a gyomorba.
A perisztaltikus hullámok körülbelül 5–9 másodperc alatt érik el a nyelőcső alsó végét. A hullámok terjedését a nyelőcső közepe irányítja, beidegzésük a vagus idegen keresztül történik. Amint a perisztaltikus hullámok végigsöpörik a nyelőcsövet, a gyomor-nyelőcső záróizom reflexszerűen ellazul, így a bolus bejuthat a gyomorba. Miután a bolus belép a gyomorba, a nyelési folyamat befejeződik, és a gyomor-nyelőcső záróizom ismét összehúzódik.
4. Megakadályozza a tartalom és a gyomornedv sebességét
A nyelőcső másik feladata, hogy megakadályozza a gyomortartalom és a folyadék áramlását a nyelőcsőbe. Az emésztési folyamat során a gyomor sósavat és különféle egyéb enzimeket állít elő, amelyek elősegítik az emésztési folyamatot, amelyet gyomorsavnak neveznek.
A nyelőcső biztosítja, hogy a gyomorból származó folyadék ne kerüljön a nyelőcsőbe. A nyelőcső sphincterének szűkülete megakadályozza a gyomortartalom és a folyadék bejutását a nyelőcsőbe annak ellenére, hogy a gyomorsav szintje megemelkedik.
5. Megakadályozza a tápanyagok passzív diffúzióját a vérbe
A nyelőcső funkciója nem csak az emberi emésztőrendszerre korlátozódik, hanem más funkciókra is. A nyelőcsőnek van egy másik feladata is, nevezetesen az élelmiszer-anyagokból a vérbe bekövetkező passzív diffúzió megakadályozása.
Referencia: Nyelőcső - Funkció és anatómia
