Az infláció olyan feltétel, amikor az áruk és szolgáltatások ára általában növekszik, és egy bizonyos időn belül folyamatosan bekövetkezik.
Nos, ebben az értelemben egy vagy két áru emelkedése nem feltétlenül vezet inflációhoz, inkább átfogó és kiterjedt módon történik az árak növekedése, ami más áruk növekedését eredményezi. Az infláció fordítottját deflációnak nevezzük.
Az áruk és szolgáltatások emelkedő ára szintén a pénz értékének csökkenését okozza. Ahol az infláció úgy is értelmezhető, hogy a valuta értéke csökken az általános áruk és szolgáltatások értékéhez képest.
Számos tényező okozza az inflációt
- Egyes típusú árukra vonatkozó kérelmek növekvő száma.
- Növekedett áruk és szolgáltatások előállítási költségei.
- A társadalomban keringő pénz mennyisége meglehetősen magas.
További részletek az infláció típusairól és az inflációs ráta kiszámításáról. Nézze meg a következő magyarázatot.
Az infláció típusai
Az inflációnak több típusa van, többek között:
1. Infláció súlyossága alapján
- Az infláció könnyű
A növekvő árak enyhe inflációs rátája egy év alatt még mindig a 10% -os szint alatt van
- Mérsékelt infláció
Az infláció akkor következik be, amikor az áruk ára évi 30% -kal emelkedik
- Magas infláció
Az áruk vagy szolgáltatások áremelkedése nagyon magas, körülbelül 30% -100%
- Hiperinfláció
A hiperinfláció akkor következik be, amikor az áruk ára évente több mint 100% -kal emelkedik. Ebben az állapotban a kormány fiskális és monetáris politikájának nem lehet jelentős hatása.
2. Az infláció eredete alapján két részre oszlik, nevezetesen:
- Hazai eredetű infláció (hazai infláció)
Ezt az inflációt számos tényező okozza, mint például a közösségben keringő pénzmennyiség növekedése, az áruk és szolgáltatások árának emelkedése, a magas állami kereslet, a korlátozott ellátás, a drága termelési költségek és sok más hazai tényező.
- Külföldről származó infláció (importált infláció)
Ezt az inflációt azért okozta, mert a külföldről importált áruk egyre drágábbak lettek, ami a hazájukban az árak növekedését eredményezte.
A képlet kiszámítja az inflációs rátát
Az országos inflációt az árváltozások mutatóitól függően évről évre bizonyos nyersanyagáradatok alapján számolják. Az infláció mértékének mérésére gyakran használt mutató a fogyasztói árindex (CPI).
A CPI az az érték, amelyet a háztartások által fogyasztott termékek vagy szolgáltatások átlagos árának változásának kiszámítására használnak. Az inflációs ráta nemcsak a CPI felhasználásával számítható ki a GNP vagy a GDP deflátor alapján.
A GNP vagy az előzetes költségvetés-tervezet deflátorát az aktuális árak alapján mért GNP vagy GDP összehasonlításával kapjuk meg a GNP-vel vagy az állandó árakon számított GDP-vel.
Itt található az inflációs ráta kiszámításának képlete
Információ:
In = infláció
CPI = bázisévi fogyasztói árindex (az érték általában 100)
CPI - 1 = az előző évi fogyasztói árindex
Dfn = GNP vagy PDB következő deflátor
Dfn - 1 = az előző évi GNP vagy GDP deflátor
A fenti képlet alkalmazásával pontosan meghatározható az infláció mértéke egy országban, hogy a kormány és a Világbank (BI) gyors lépéseket tehessen annak érdekében, hogy az infláció ne romoljon.
Példa az infláció kiszámítására
Ismeretes, hogy a fogyasztói árindex 2010 végén elérte a 125,17-et, 2011 végén pedig 129,91-re emelkedett. Határozza meg a 2011-ben bekövetkezett inflációs rátát!
Válasz:
Ismeretes, hogy a 2011-es CPI = 129,91 és a 2010-es CPI = 125,17. Ha beírjuk a képletbe:
In = ((2011 CPI - 2010 CPI) / (2010 CPI)) x 100%
In = (129,91–125,17) / (125,17)
= 3,787 %
Tehát a 3,787% -os inflációs ráta értéke a könnyű kategóriába tartozik.
Így az infláció magyarázata annak típusaival és számítási képleteivel együtt. Hasznos lehet!
