Az ózonréteg vékony réteg O gáz formájában3 amely természetesen befogja a földet és a sztratoszféra rétegében fekszik (körülbelül 20-30 km-rel a föld felszíne felett).
Bár az ózon koncentrációja nagyon kicsi, nagyon fontos, mivel elnyeli az ultraibolya sugárzást, amely káros a földön élő szervezetekre.
Olyan vékony ez a réteg, ha a levegő nyomásával próbálja tömöríteni a tengerszint felett, az ózonréteg csak 3 mm vastag. Érdekes igaz?
Hogyan alakul ki az ózonréteg?
Az ózonréteg kialakulása évmilliókkal ezelőtt történt. Ez az esemény valójában az oxigénmolekulát eltaláló ultraibolya fény segítségét igényli.
Az ózonréteg kialakulásának reakcióját Chapman-reakciónak nevezzük. A fellépő reakciók a következők:
- O2 + UV → O + O
- O + O2 → O3
- O3 + UV → O2 + O
- O + O3 → O2 + O2
Ebből a reakcióból látható, hogy nincs O3 elveszett és egyensúly van az ózonképződés és lebontása között.
Ultraibolya sugarak
A földbe kerülő napfény látható fényre (400-700 nm), infravörös (> 700 nm) és ultraibolya fényre (<400 nm) oszlik.
Maga az ultraibolya fény három típusra oszlik, nevezetesen az UVA, az UVB és az UVC.
Az UVA hullámhossza 320–400 nm, és könnyen behatolhat a vékony ózonrétegbe. Ez a fajta UV-fény nem annyira veszélyes, de mégis képes bőrkárosodást, önöregedést vagy bőrrákot okozni.
Eközben az UVB (270-320 nm) nem képes könnyen behatolni a föld takarójába. Annak érdekében, hogy néhány UVB még mindig be tudjon hatolni és elérje a föld felszínét.
Az UVB-sugárzás káros a bőrre és a napégés fő oka.
Eközben az UVC (150-300 nm) valójában nagyon veszélyes az élőlényekre, de mindez az UVC abszorbeálható, így nem tud behatolni a vékony ózonrétegbe.
Olvassa el még: Srinivasa Ramanujan: Az indiai belső tér matematikai térképének megváltoztatásaTehát a nap ultraibolya sugárzása nem közvetlenül ér el minket. Néhányan beragadtak az ózonrétegbe, mások még mindig ésszerű intenzitással ütik meg a bőrünket. Ennek oka, hogy földünk ózonréteggel rendelkezik.
Most azonban figyelembe kell venni a föld ózonrétegének állapotát, annyira csökkent, hogy a koncentráció egyre kisebb.
Megfigyelheti földünk ózonrétegének állapotát a NASA honlapján.
Az ózonréteg kimerülése
Az ózonréteg károsodhat a légköri nagyszámú szabad gyökök miatt, mint például nitrogén-oxid (NO), dinitrogén-oxid (N2O), hidroxil (OH), klór (Cl) és bróm (Br).
Ezek a szabad gyökök reagálnak az oxigénnel, és stabilabb molekulákat képeznek.
Ennek eredményeként kevesebb lesz az oxigén, amelyet az ózon képezhet az ultraibolya fény segítségével. Ezen szabad gyökök mindegyike képes több mint 100 000 ózonmolekula károsítására. Nagyon veszélyes, igaz?
2009-ben a dinitrogén-oxid lett az emberi tevékenység által okozott legnagyobb ózonréteget lebontó anyag.
Ezenkívül veszélyes az olyan CFC-vegyszerek használata is, amelyeket általában hűtőközegként használnak az aeroszolos permetező meghajtású gázokhoz. Ha a légkörbe kerülnek, a CFC-ket a napfény lebontja, így felszabadítják klóratomjaikat.
A CFC-nek körülbelül 5 év szükséges a légkör eléréséhez, de amikor eljut a légkörbe, a CFC körülbelül 40–150 évig tarthat.
Az ózonréteg 1970 óta 4% -kal csökkent. Az ózonréteg csökkenése olyan hatásokkal járhat, mint:
- Fokozott bőrrák
- Fokozott szürkehályog
- A nap egyre forróbb volt
- Bizonyos élelmiszer-növények károsítása
- Befolyásolja a plankton életét
- Fokozott szén-dioxid
Erőfeszítéseket tett
1987-ben aláírták a Montreali Jegyzőkönyvet, az ózonréteg-védelmi megállapodást.
Olvassa el még: Miért sötét éjszaka az ég?Valójában a CFC-k használatát 1995-ben kezdték megszüntetni a fejlett országokban. Közben a fejlődő országokban 2010-ben. Ezenkívül a metil-bromid peszticid használatát 1995-ben fokozatosan leállították.
Referencia:
- Az ózonréteg fertőzései - Yohanes Surya
- Ózon réteg
- Az ózonrétegben lévő lyuk önmagában bezáródhat, tényleg?
