A szekréciós rendszer egy olyan eljárás, amely eltávolítja az anyagokat a mirigyek által, amelyeket a szervezet még mindig használ, olyan anyagokat, amelyek általában enzimek és hormonok formájában szabadulnak fel.
A szekréciós rendszer arra a folyamatra utal, amelyet az organizmusok aktívan végeznek, a keletkező molekulákat a sejt belsejéből a sejten kívülre mozgatva.
A felszabaduló anyagok általában funkcionális fehérjék, például enzimek és hormonok formájában vannak, de lehetnek olyan anyagok is, amelyek nem fehérje anyagok, például szteroidok formájában szabadulnak fel. Ez a folyamat különbözik a kiválasztástól, amely magában foglalja a salakanyagok eltávolítását a testen kívül.
A váladékrendszer szerveiről és működéséről további részletekért lásd az alábbi cikk magyarázatát.
A váladékrendszert érintő szervek
Az emberi szervek szekréciójának célja az enzimek és hormonok felszabadulása, valamint a test komplex biokémiai folyamatainak szabályozása, emellett a test szövetei különféle anyagokat is kiválasztanak, hogy fenntartsák a nedvességet és a kenést a sejtekben.
A sejten belül a Golgi-készüléket és a hozzá tartozó szekréciós részeket tekintik azoknak a struktúráknak, amelyek felelősek a szekréciós anyagok termeléséért és felszabadulásáért. A váladék nagy része a sejtekben fordul elő, de vannak olyanok, amelyek kívül is előfordulnak, például izzadás és könnyek.
A szekretált anyag általában jelként működik rövid vagy hosszú távolságra más sejtekhez. Például az idegsejtek olyan neurotranszmittereket választanak ki, amelyek üzeneteket küldenek más idegsejteknek, az endokrin mirigyek pedig többféle hormont választanak ki, amelyek a test egész területén áramlanak a véráramban. A távolsági jeleknek különféle funkciói lehetnek, például a reproduktív szervekben, a vesékben és az anyagcserében.
Számos más esetben a kiválasztott anyagoknak fontos szerepük van egy szervben vagy szövetben, például a gyomor szervében. A gyomor mirigynek három különböző típusú sejtje van, amelyek kiválasztják a gyomorsavat. A nyálkahártya sejtek kenő nyálkát, a parietális sejtek sósavat, a fő sejtek pedig a pepszin enzimet választják el. Az összes felszabaduló anyag együttesen bontja le a gyomorban lévő ételt.
Olvassa el még: Az ideális testsúly kiszámítása (Könnyű képlet és magyarázat)Hogyan működik a szekréciós rendszer
A szekréciós rendszer különféle utakon léphet fel, a sejt típusától és az általa szállított anyagtól függően.
Végül a kiválasztott anyag felszabadul a sejtmembránon, egyes esetekben a kiválasztott anyag a membránon keresztül jut be.
A szekréciós rendszer működéséről itt olvashat további információkat a szekréciós rendszer főbb útjairól.
1. Endoplazmatikus-Golgi retikulum és poroszómák
A szekréció az endoplazmatikus retikulum-Golgi útvonalon, a szekréciós anyagok először az endoplazmatikus retikulumban (ER) termelődnek, majd két lipidrétegből álló gömb transzportrendszeren keresztül jutnak be.
Ezenkívül a Golgi testülethez kerül, ahol módosításokat végeznek szekréciós vezikulákként, például teherautók segítségével a szállítási csomag címkéin.
Az a rész, amely ezt a szekréciós utat szabályozza, nagyon fontos, mert hasznos a fehérjék és a citoszol kémiai viszonyaitól elkülönítve tartani, mivel kémiai reakciókat okozhatnak, amelyek megváltoztathatják egyes nem kívánt fehérjék szerkezetét és működését.
A szekréciós érrendszer a Golgi-berendezésen való áthaladás után a citoszkeleton mentén viszi rakományát a sejtmembránig, ahol a tengelyen belül a szerkezettel való kölcsönhatás történik.
A poroszómák olyan pórusok, amelyek kis kúp alakúak, mint a sejtmembránban elhelyezkedő lyukak.
A fenti kép olyan anyagok szállítása, amelyek kiválasztódnak a tengelybe, ez a folyamat a sejtmembránban (más néven plazmamembrán) megy végbe.
2. Szállító membrán
Bizonyos esetekben a citoszolban jelen lévő fehérjék fehérje transzporterek, nevezetesen exocitózis útján jutnak át a sejtmembránba.
Amikor ez megtörténik, nem kapszulák a vezikulákba, hanem speciális fehérjék közvetlenül a sejtmembránba szállítják őket.
Olvassa el még: Képletek a stílustanácsadókhoz és példakérdések + vita3. Lizoszómák
A lizoszómák ugyan fontos sejtek az intracelluláris emésztésben, de szerepet játszanak a szekréciós rendszerben is. Bizonyos sejttípusokban a lizoszóma szekréció útvonalait gyakran használják, például a pigment sejtekben és a vér őssejtjeiben.
A szekréciós anyagok transzportjához hasonlóan a lizoszómák összeolvadhatnak a sejtmembránnal, hogy felszabadítsák azok tartalmát, bár a fúziós folyamat során különböző fehérjeszekvenciákat alkalmaznak.
Ez az emberi szervek szekréciós rendszerének és működésének magyarázata. Hasznos lehet!
