A Michelson-interferométer olyan mérőeszköz, amelynek nagy szerepe van a modern fizika fejlődésében.
1887-ben Albert A Michelson és E.W Morley amerikai fizikusok nagy kísérletet végeztek az éter létezésének tesztelésére.
Kísérletük alapvetően egy Michelson-interferométert használ, amelyet kifejezetten ennek a kísérletnek a végrehajtására terveztek.
A Micholson-interferométer és alapelvei
A Michelson-interferométer olyan berendezéskészlet, amely kihasználja a fényinterferencia tüneteit. Maga a fényinterferencia két fényhullám kombinációja.
Ez a könnyű interferencia sötét és világos mintát eredményez. Ha a két hullámnak ugyanaz a fázisa, akkor konstruktív (kölcsönösen erősítő) interferencia lesz, így később fényes minta alakul ki, míg ha a két hullámnak nincs azonos fázisa, akkor konstruktív interferencia (kölcsönösen gyengül), tehát hogy sötét minta képződik.
Hogyan működik a Michelson-interferométer
Ebben a kísérletben egy monokromatikus fénysugarat (egy színt) két nyalábra választanak szét, amelyeket két különböző út áthaladásával hoznak létre, majd rekombinálnak.
A két fájl útjainak hossza közötti különbség miatt interferencia-minta jön létre.
Nézze meg az alábbi képet
Először a fényt a lézeren keresztül, majd a lézersugár-elosztó felületén keresztül kell lőni.
Egy része jobbra tükröződik, a többit pedig felfelé továbbítja. A jobb oldali részt a lapos tükör tükrözi, a fényt pedig a lapos tükör 2 tükrözi vissza gerendahasító, majd összeolvad az 1. tükör fényével a képernyő felé, így a két fénysugár zavarni fog, amint azt sötét-világos gyűrűs minták jelzik (frinji)
Számítás
A pontos távolságmérési képernyő a Michelson-interferométer tükrének mozgatásával és a mozgó vagy mozgó interferencia-peremek kiszámításával érhető el, egy központi pontra hivatkozva.
Olvassa el még: Az epidermisz funkciói és szerkezete az embereknélAnnak érdekében, hogy megkapja a béren kívüli változással járó eltolási távolságot, amelynek összege:
ahol delta d az optikai út változása, a lambda a fényforrás hullámhossz-értéke, N pedig a rojtok számának változása.
Következtetés
A kísérlet kezdeti célja az éter jelenlétének bizonyítása volt, míg ebben a kísérletben nem volt szignifikáns változás a lézerszögben és az irányban, amikor a finjilák változni kezdtek.
Sajnos ez a kísérlet nem figyelte meg a föld mozgását az éter vonatkozásában, ami bebizonyította, hogy nem létezik.
Referencia olvasmány:
- Krane, knneth S. Modern fizika. 1992. John Wiley és Son, Inc.
- Halliday, D. és Resnick, R. 1993. Fizika 2. kötet. Erlangga Kiadó. Jakarta
- Phywe, 2006. Fabry-Perot interferométer. Phywe kézikönyv. Phywe kiadványsorozat.
- Soedojo, P. 1992. A fizika alapelvei 4. kötet A modern fizika. Gadjah Mada University Press: Yogyaka
- Michelson interferométer-koncepció - Diah Ayu