Az iskolai búcsúverseket az iskola végi búcsú során olvassák fel. Az alábbiakban egy példa az általános, középiskolás és középiskolás diákok iskolai búcsúversére.
Az életben vannak találkozások és búcsúk. Néha a búcsú emlékévé válik, amely szomorúságérzetet hagy maga után.
A különválás után bekövetkező összes bánat mögött azonban minden bizonnyal lecke és tanulás áll. Mert az élet nem csupán a boldogságról szól, hanem a szomorúságról is.
Nem ritkán szép szavakat vagy költészetet készítünk búcsúként, az iskolai búcsúköltészet nagyon lenyűgöző kifejezéssé válik, annak ellenére, hogy az elválasztásra nem számítottunk.
Az életben a legelterjedtebb elválás, például az iskolai szétválás, ahol néhány évente el kell hagynunk az iskolát, a barátainkat és a tanárokat, hogy magasabb szintre lépjünk.
Nos, íme néhány iskolai búcsúvers, amely inspirációt jelenthet a versírás során.
1. Emlékek szeretett iskolámban
Napról napra olyan gyorsan változott a nap
A napsütéses reggelek az iskolai lelkesedésemről tanúskodnak
A perzselő nappali társ lesz a szedés szépségében
Virágoznak a tudás virágai az ügyész csábítására
Lelkesen tartja kezét elvtársakkal
Egyesüljön a remény szorításában, hogy megmagyarázza a jövőt
Soha ne add fel azon az alapon, hogy a szó fáradtat jelent
Merüljön tovább a tudás vizébe, amíg meg nem találja
Valóban ez az iskola önmagában egy történet a szív falán
Akkor sem felejtkezik el, ha porcsomó borítja
A történet olyan friss, mint a tiszta reggeli harmat a leveleken
Hűvösséget adni a becsomagolt embernek is
Most az emlékek csak emlékek, emlékek szeretett iskolámban
Köszönjük, hogy a legjobb hely otthon lenni
A régi idők megállója
Köszönjük, hogy megvédte a nemzet gyermekeit a tűző naptól
Köszönöm az iskolát, te vagy a legjobb hely a tanulásra
Mindent meghagyunk a küzdelem folytatásához
A siker kapui ott várnak ránk
Ragyogó intelligenciával rögzítjük a versenyt
Amíg újra nem találkozunk a megnyert ajtóknál
2. Barátok, akik el fognak menni
Az idő múlik
A másodpercek tovább görgetnek
Ne érezze, hogy egyre közeledik az idő
Most eljött az idő
Az idő, amikor itt vagyunk
Együtt töltött időnk végén
Barát,
A szívem úgy érezte, mintha villám csapta volna meg
Szombat mondod mindezt
Olyan érzés, mint tegnap
Azt mondta, hogy új helyre megy
Az álmaid elérése érdekében
Eszembe jutott azonnal
Azokat az időket, amelyeket veled töltöttem
Az összes poén és bánat, amit együtt adunk át
Azt hittem, hogy minden a régiben lesz
A szívem nehéznek érzi magát, barátom
Te vagy kedves barátom
Elengedni téged
Mindez azonban a jövőjét szolgálja
Barát,
Köszönet mindenért
Minden időre, amit betesz
Minden nevetésedért
Emlékezz a barátomra,
Annak ellenére, hogy az idő és a távolság elválaszt minket
A szívünk azonban együtt marad
Ez az igazi barát
3. Az iskolám
Írtam neked egy egyszerű verset
Az én helyem megmenti a tudás óceánját
Külön bemutatom neked
Ó, szeretett iskolám
Itt ismerek sok barátot
Amíg meg nem találom a legkedvesebb barátomat
Keressen egy bálvány szeretőt
Szerezzen ismereteket a jövő számára
Itt minden egy van
Az iskolámban
Az iskola, ahol megtaláltam magam
Hasznos lehet a nemzet és az ország számára
Az iskolában megtaláltam a tanár őszinteségét
Az iskolában tanultam a természettudományról is
Megismertem az összetartozás szépségét
Vita a nézeteltérések megoldásáról
Az iskolám, remélem, mindig győztes leszel
A nemzet fiainak és leányainak oktatása
Legyen hasznos utódgeneráció
Viszlát mondom
Ó kedves iskolám
sosem felejtelek el
Bár a korral
4. Hamarosan
Nemsokára külön leszünk
A jövőbeni célok között oszlik el
El fogunk különülni
És talán soha többé nem találkozunk
Ó barátok,
Az elválás szeme előtt
Összetartozásunk a szív emléke lesz
Összetartozásunk történet lesz
A nevetésünk,
Rúg minket,
Dühített minket,
Valamennyi érzelmünk csak megfagyott, így gyönyörűek
Maroknyi álomért válunk el
A különböző álmok is különböző utak
Minden a jövő számára, amire vágyunk
Ma itt vagyunk
Ebben a dobozos szobában
Minden történet és szereplő elkezdődik
Nevetés van, sír, összetartozás van
Amit soha nem fog elfelejteni
Minden történet az osztályunkról
Lakói pedig mi vagyunk
Három év alatt létrejött összetartozás
Csak azért nem törli véglegesen, mert testünk messze van
Csalás, beszélgetés az órán
Suttogás, ha nincs tanár
És nevess, egy pillanatra csak egy történet lesz
5. Emlékeim a szeretett iskolában
Napról napra gyorsan változott a nap
A gyors reggelek az iskola szelleméről tanúskodnak
A nap forró, ha útitárs lehet
A virágzó tudás virágainak szedése
Lelkesen tartja kezében az elvtársak kezét
Egyesülj a kezében, hogy megvilágítsd a jövőt
Soha ne add fel a fáradt szó miatt
Szeretne tovább merülni a hozzáértő vízben, amíg a forrás meg nem szárad
Ez az iskola önmagában olyan történetté válik, amely a szív falát díszíti
Akkor sem felejtkezik el, ha porcsomó borítja
A történet olyan friss, mint a tiszta reggeli harmat a leveleken
Hűvösséget nyújt a tudásra szomjazó embereknek
Az emlékek csak történetek, emlékek szeretett iskolámban
Köszönöm, hogy az otthon vagy, ahová rajzolok
A tudás, mint megállóhely az időskor számára
Köszönjük, hogy megvédte a nemzet gyermekeit a tudatlanságtól
Köszönöm az iskolát, te vagy a legjobb hely a tanulásra
Most elmegyünk, hogy folytassuk a küzdelmet
Ott várnak ránk a siker kapui
Köszönjük, hogy megtetted a lépéseinket
Visszatérek, hogy elhozzam a napot az országba
6. Búcsúlevél a tanárhoz
Tanár, tanár, én vagyok három évvel ezelőtt
Remélem ma reggel jól vagy
Ez a reggel még mindig olyan, mint az előző reggel
Ez voltam én, aki régen fehér papírlap voltam
Amit értelmes békés színeket festett
Fehér, hogy világosan gondolkodjak
Arany, hogy fényesen ragyogjak
És piros úgy, hogy a szívem tele legyen égő szenvedéllyel
És végül eljött az a nap, amire vártam
Az a nap, amikor leveszem a kezed a vállamról
Vázolja fel azt a kemény engem, akit el fog engedni
Vázlj rám, vidáman mosolyogva készen állok egy lépésre
Kedves anyám és apám
Kész vagyok folytatni álmomat
Köszönöm, hogy irányítottál
Köszönöm, hogy türelmes voltál huncutságom miatt
Köszönöm, hogy önzetlenségre és őszinteségre tanítottál az egyszerűségeddel
Imádsággal, szeretettel és reménnyel
Bocsásson meg nekünk tanároknak, hölgyeim és uraim
7. Az összetartozás gyöngye
Barátok, ez az élet nem más, mint az óceán hatalmas területe
Úszunk és merülünk a mélybe
Hogy találjunk osztrigát a tövénél, és szedjük a gyöngyöt
Hogy mindig van értelme minden látogatásnak és értekezletnek
Egy őszinte bárkával együtt hajózunk
Gondoskodni és bízni egymásban
És ezúttal az a pillanat, amikor le kell töltenünk az időt
Idő, ahol el kell kezdenünk haladni
Haladok valami új remény felé
Talán ezúttal elválunk
De mindez csak átmeneti
Mert vissza fog térni, és vissza kell térnie
Nem csak emlékezni és látni
Veled együtt a múlt romjai
De mert ez a születésem földje
Hol vagy te és a hozzám legközelebb álló emberek
8. Viszlát, tanár úr
Tanár, engedje meg, hogy ontsuk ezeket a könnyeket
Tartsuk meg a puha kezét
Engedje megérteni őszinteségét
Engedje meg, hogy megbánja a hibákat, amelyeket elkövettünk
Tanárnő, ezekkel a karokkal megtanultuk levélről levélre írni
Ezzel a szívvel megértünk egy szót, hogy nyelvvé váljunk
Most őszinteségéből megértjük
Őszinteség, amit semmi sem tud fizetni
Tanárnő, nélküled nem vagyunk semmi és semmi
A mellkasunkon belül a nevedet eggyé formázták
Tanár úr, bocsásson meg minden hibámat
Bocsásson meg minden hibánkat
Bocsásson meg barátunk hibáit
Bocsásson meg junioraink hibáit
Imádkozzatok értünk, hogy odaadó gyermekekké váljunk
Tanárnő, köszönöm őszinteségét
Köszönöm mindenkinek a figyelmet
Köszönöm mindent, amit nekünk adott
Mester, kérem, fogadja el tiszteletteljes üdvözletünket
Kérjük, fogadja tiszteletteljes üdvözletünket
Kérjük, fogadja el elnézését
Engedje meg imáinkat, akik messziről magához ölelnek
9. Köszönöm tanár
Az éjszaka sarkában elhallgattam
Visszagondolva napom minden bűneire
Az ajkak sóhajt éreznek
Amikor már sokadik alkalommal sajnálom
Tudom,
A hamis mosoly, amit megjelenítesz
Elviselhetetlen terhek ezrei
Mert én
Nagyon zavarban vagyok
Amikor viszed a gyalázatomat
Amikor miattam gúnyolódnak
Milyen állhatatos voltál
A vidáman kiragadott mögött
Szégyellem magam
Amikor kimondják az ígéreteket
Amikor ez a szív megbánja a kimondottakat
Még akkor sem, amikor költöztem
Amíg nem tudom
Most mindig ott vagy
Nem is fél, pedig megvetendőek
A köveket gyémántokká változtatja
Változtasson bennünket jobbra
Köszönöm, hogy beszorítottam
Hálát fejezek ki
Neked
Aki soha nem hagyja abba a mondást
10. A mester utolsó szavai
A mai feladatodnak vége
Az utolsó pillanatomat teljesítem diákjaként
Lehajolt az emlékekben
Óhő becsületem nélkül
Néha félelmetes vagy
Te vagy az, aki néha vicces
És néha tanácsot ad
Te vagy a tanárunk
A rólad szóló történet soha nem fog eltűnni
A megjelent szavak nem voltak képesek megmagyarázni
Nem olyan fényes, mint a sötétben égő gyertya
Addig világos marad, amíg el nem érkezik a szétválás ideje
Felejts el minket,
Szenvedélyeink ostobasága ellenére
A tanácsért, amelyet megszegtünk
Olyan megrendelésekre, amelyeket soha nem tettünk meg
11. Idő
Idő
Az idő gyorsan fut
Mint egy levél a szélben
Hiányzik a fecske.
Idő
Túl régóta merevek vagyunk
Halvány az összetartozás alatt
Az összetartozás, amely lassan eltűnik.
Idő
Velünk járunk
A magány alatt menedéket kapunk
Várakozás az ütésre.
Idő
Barátunk hosszú utat tett meg
Együtt ülünk egy osztály nevű dobozban
Játszunk a száraz esővel.
Idő
Az iskolai napok csodálatosak voltak
Minden szín összekeveredik, hogy boldog legyen
Együtt táncolunk.
Idő
Most egy távoli ég vagyunk
Fekete és kék tanúk
Tanúja, hogy az idő nem fagy meg.
12. A legnagyobb tanárom
Szeretem ……
szilárd vagy ...
a fegyelmed ... ..
megalázza….
a bölcs ... ...
a függetlenséged….
Nem tudom miért
amikor először megismertelek ....
Képes mindent megadni magáról ...
Te vagy az életem szelleme ...
motivációm ………
az inspirációm …….
Hála istennek, bemutatott a legnagyobb tanáromnak, aki mindent meg tudott változtatni rajtam ...
Nos, ez az iskolai búcsúversek legemlékezetesebb gyűjteménye. Remélhetőleg ez mindannyiunk számára hasznos. Ne felejts el elolvasni más cikkeket!
