1905 volt az Albert Einstein-csoda éve (miért?)

Albert Einstein kétségkívül minden idők egyik legnagyobb fizikusa.

Einstein elképesztő eredménye 1905-ben történt. Egy éven belül Einsteinnek sikerült négy cikket kiadnia.

Annak ellenére, hogy annak idején a svájci berni szabadalmi hivatal hivatalnokaként dolgozott.

Ez a négy tanulmány jelentős változásokat hozott a fizikában. Ezért 1905-öt Albert Einstein csodájának évének tekintik

91905. június, Photoelectric Effect

Einstein a fotoelektromos hatásról szóló első tanulmánya 1921-ben Nobel-díjat kapott.

A fotoelektromos hatás az elektronok felszabadulása egy tárgy (fém) felületéről, ha egy bizonyos frekvenciájú fénynek van kitéve.

A fotoelektromos hatást valójában 1887-ben fedezték fel. Abban az időben azonban a fény hullámelmélete nem tudta megmagyarázni a fotoelektromos hatás fontos tulajdonságait.

Aztán Einstein elmélete szerint a fény részecske. Ezek a részecskék fotonoknak nevezett energiacsomagok formájában vannak.

A fotonok energiamennyisége megegyezik a fény frekvenciájának szorzatával az állandóval. Más szavakkal, az egyes fotonok energiája arányos a fény frekvenciájával.

A következőképpen fogalmazott:

E = hf

A tárgy felületén lévő elektronok felszabadulnak, ha egy bizonyos fényfrekvenciának vannak kitéve.

Einstein ebből meg tudta fogalmazni a fény frekvenciájának értékét is, hogy elektronokat szabadítson fel egy tárgy felületéről.

Einstein ötletét nem vették természetesnek. Ezt az ötletet eleinte az akkori nagy fizikusok többsége, köztük Max Planck is elutasította.

1919 körül azonban egy kísérlet bebizonyította Einstein elméletének pontosságát.

18 1905. július, Brownian Motion

A Brown-mozgás a folyadék részecskéinek véletlenszerű mozgása. Ezt a mozgást a részecskék és a folyékony atomok ütközése okozza.

Olvassa el még: A Nusantara Satu Satellite-t sikeresen repülték a SpaceX Falcon 9 rakétával

A Brown-mozgás valójában régóta ismert a tudomány világában. Ezt először egy angol botanikus, Robert Brown figyelte meg 1827-ben.

A probléma az, hogy Brown és más tudósok nem tudják megmagyarázni, hogy a folyadékokban lévő részecskék miért mozognak véletlenszerűen és folyamatosan.

Nos, ezt elemezte matematikailag Albert Einstein.

Kiszámítja a részecskék és a szétszórt folyékony atomok közötti ütközések számának statisztikai átlagát. Ezenkívül az atom méretére is vonatkozik.

Ennek eredményeként Einstein meg tudta magyarázni a több millió kis molekulát, amelyek nagyobb részecskék mozgását okozhatják.

Valójában ez a cikk egyszerre bizonyítja a molekulák és atomok létezését.

26 1905. szeptember, A különleges relativitáselmélet

Albert Einstein különleges relativitáselmélete

A mozgás fogalmában Newton az abszolút időben hitt. Vagyis úgy véli, hogy a két esemény közötti időkeret pontosan és egyformán mérhető, függetlenül attól, hogy ki méri.

Ez azt jelenti, hogy az idő teljesen elkülönül a tértől.

Newton koncepciója akkor problematikus, ha nagy sebességű tárgyakra, például fényre vonatkozik.

Maxwell elmélete szerint a fény bizonyos sebességgel halad.

De Newton elmélete ezt nem tudta elfogadni. Ha a fény bizonyos sebességgel halad, akkor meg kell magyarázni, hogy milyen sebességgel mérik.

Végül felvetette az "éter" gondolatát, mint fényközeget a szaporításra.

Albert Einstein harmadik írásában megmutatta, hogy az egész éter-ötlet felesleges mindaddig, amíg az idő gondolatát abszolút elvetik.

Két fontos pont ebben az elméletben:

  • A tudomány törvényeinek minden szabadon mozgó megfigyelőnek azonosnak kell lennie
  • A fénysebesség minden megfigyelő számára állandó, Maxwell elmélete szerint

Ezen elmélet hatása forradalmasította a tér és az idő fogalmát. Más szavakkal, Einstein véget vetett Newton évek óta fennálló abszolút időbeli elképzelésének.

1905. november 21., A tömeg és az energia egyenlősége

az albert einstein atombomba

A tömeg és az energia ekvivalenciája Albert Einstein speciális relativitáselméletének következménye.

Olvassa el még: Impostor-szindróma, szindróma, amelyet gyakran észlelnek az okos emberek

Az egyenlet:

E = mc2

A fenti képletről arra lehet következtetni, hogy egy tárgy tömege a tárgyban lévő energia mértéke.

Einstein ötletei és egyenletei nagyon jól ismertek.

Ez az egyenlet később az atombomba és az atomenergia előállításához vezetett.

Valójában 1905 folyamán Einstein is bemutatta disszertációját. Disszertációja "A molekuláris dimenzió új meghatározása"Fizika doktori címet adott neki a Zürichi Egyetemen.

Referencia:

  • Einstein csodaév
  • Fényelmélet
  • Fotoelektromos effektus
  • Brownian Motion
  • Különleges relativitás

Legutóbbi hozzászólások

$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found