Goooooaaallll!
Legalábbis ezt a szót gyakran mondják azok az emberek, akik izgatottan nézik a focit. Főleg, ha a kedvenc csapatuktól származik, nem? A világbajnokságnak vége, és sok emléket készítettünk, és még 4 évet kell várnunk: p.
A világbajnokságról beszélünk valamiről, amelyről a legjobban tudsz, nevezetesen a banánrúgásokról. De miért hívják banánrúgásnak? Újra rúgsz egy banánt?
Természetesen nem, a labda is rúgott, nem? De azért hívják banánrúgásnak, mert a labda pályája banán alakú.
Ha banánrúgásokról beszélsz, Roberto Carlos nem enged el. 35 méterről leadott lövése átverte Fabian Barthez kapust. Ebben az esetben Roberto Carlos a jobb oldalon rúgja a labdát, így a labda az óramutató járásával ellentétes irányba foroghat.
Varázslatnak tűnik a musthail miatt. Nem! Tudomány srácok. Tehát mi okozza a labda hajlítását és egy banánszerű pálya kialakulását?
A labda az történik, amikor a labda a kapu felé megy, természetesen a levegő ellentétes.
Ha a labda valóban nem forog gyorsan, akkor a labda csak egyenesen mozog. Mivel azonban a labda itt olyan gyorsan forog, a levegő mozgását is generálja a forgatásával megegyező irányba.
A levegő áramlása a golyó irányában viszonylag gyorsabban fog mozogni, mint a gömb másik oldalán lévő, a golyó forgásirányával ellentétes irányú légáram. Bernoulli elve alapján minél gyorsabban áramlik a levegő, annál alacsonyabb lesz a nyomás, és ez történik azon az oldalon, ahol a levegő viszonylag gyorsabban mozog. Más a levegő áramlása, amely ellentétes a golyó forgásirányával, ami azt eredményezi, hogy a levegő nem áramlik gyorsan, így a nyomás nagy lesz. Itt lép fel a nyomáskülönbség, így a labda a kisebb nyomás felé fordul.
Olvassa el még: A szagok okainak elemzése a Item Times-ban
A nyomáskülönbségen kívül itt vannak jelen Newton harmadik törvényének alapelvei is. A gömb forgásirányú légáramlása elhajlik úgy, hogy a golyó a kitérített levegő irányával ellentétes erőt kapjon. Részletekért nézze meg a képet.
És attól, hogy Roberto Carlos hogyan rúgta a banánt. Tehát Roberto Carlos rúgása után a labda az óramutató járásával ellentétes irányba forog, bal lábával úgy, hogy az első labda jobbra mutasson, balra fordult és kijátszotta a kaput, ami GOOOAAAAALLLLL !!!
És ha a gravitációt nem veszik át, akkor tovább fog forogni. Ezt Gustav Magnus magyarázta, így ezt a hatást nevezték el az ő tiszteletére.
Akkor csak a fociban van?
Biztosan nem. Ez vonatkozik más sportokra is, például baseballra, teniszre és más sportokra. Valójában nem sportpályákon is használják, például olyan hajókon, amelyek Flettner rotort használnak, amely segíthet a hajó elmozdulásában, hogy kihasználja a meglévő szél előnyeit.
Természetesen ebből a Magnus-effektusból a tudósok és mérnökök szélesebb körű alkalmazásra fejlesztik. De nem szabad elfelejteni, természetesen ez a magnus-effektus azért létezik, mert folyadék van, ebben az esetben a levegő, így ha vákuumban próbálkozik, vagy megpróbál labdázni a Holdon, az is nehéz, ha banángolyókat készít. Ha meg szeretné nézni a videót, megnézheti az alábbiakban.
Ez a cikk a szerző beadványa. Ön is írhat saját írást a Saintifről, ha csatlakozik a Saintif közösséghez
- //hu.m.wikipedia.org/wiki/Magnus_effect
- //www.real-world-physics-problems.com/physics-of-soccer.html
- //www.hk-phy.org/articles/banana/banana_e.html
- [//www.youtube.com/watch?v=m57cimnJ7fc&index=2&list=PLjsixUKw5sMGPptxEG92QyiIflGXPIhqM&t=90s]
- [//www.youtube.com/watch?v=2OSrvzNW9FE&index=4&list=PLjsixUKw5sMGPptxEG92QyiIflGXPIhqM&t=115s]
- [//www.youtube.com/watch?v=YIPO3W081Hw&index=4&list=PLjsixUKw5sMGPptxEG92QyiIflGXPIhqM]
