A naprendszerünkben lévő bolygó által kibocsátott sugárzás megfigyelései azt mutatják, hogy ez a bolygó több sugárzást bocsát ki testéből, mint amennyit a naptól kap.
Amikor naprendszerünket egy óriási gázfelhő forgási folyamata hozta létre, ennek az anyagnak van egy része, amely nem a Nappá vált, hanem kiürült a bolygókra. A kidobott anyagok zöme óriásbolygó lett, a Naprendszerünk legnagyobb bolygója.
Biztosan kitalálhatja, hogy ki ez a bolygó?
Igen, a Jupiter, egy óriási gázbolygó.
A hidrogéngáz a Jupiter bolygó anyagának majdnem 90% -át teszi ki, míg a fennmaradó 10% többnyire héliumgáz, a metángáz és a víz kis része.
A hidrogén és a hélium minden csillagban domináns anyag.
Ha a Jupiter bolygó több tízszer nagyobb, mint a jelenlegi tömege, a középpontjában befogadott gravitáció elég nagy ahhoz, hogy a közepén lévő hőmérséklet elég forró lehessen.
Ez olyan termonukleáris reakciót okozhat, amely csak a csillag közepén fordul elő, így a Jupiter és a Nap kettős csillagpár lesz.
Most azonban ez nem így van. A Jupiter bolygó tömege még mindig nem elegendő a termonukleáris reakciók kialakulásához. Csak elegendően nagy sugárzás kibocsátására képes.
Ez a sugárzás elég magas maghőmérsékletnek és nagy méretének köszönhető, hogy a hűtés nem olyan gyors, mint a Naprendszer többi bolygójánál.
Ennek eredményeként a maghőmérséklet sokkal melegebb, mint a többi bolygó maghőmérséklete.
Egyesek szerint ez a Jupiter egyfajta barna törpecsillag - barna szó - egy csillag életének egy olyan maradványtípusa, amelynek tömege nagyon kicsi, és a sugárzás nem elég nagy.
Olvassa el még: Kuiper, a Naprendszerünk legnagyobb övétHa a Jupiter tömege a tömegének 75-szerese nagyobb, mint a Jupiter jelenlegi tömege, akkor Naprendszerünk két csillaggal rendelkezik.
Hmm, képzelje el, hogy két nap látható az égen. Égni fogunk vagy sem?
Ez a cikk a szerző beadványa. Ön is írhat saját írást a Saintifről, ha csatlakozik a Saintif közösséghez
Referencia:
A Naprendszer feltárása, A. Gunawan Admiranto. 2017. Mizan.