MPR jogi alapismeretek, feladatok és hatóságok

mpr jogalap

Az MPR vagy a Népi Konzultatív Közgyűlés jogi alapjait az 1945-ös alkotmány szövege tartalmazza Az MPR a világ alkotmányos rendszerének magas szintű jogintézménye a jogalkotási szektorban.

Az MPR fontos szerepet játszik az 1945-ös alkotmány, valamint a törvényi előírások által szabályozott egyéb MPR-feladatok módosításában és végrehajtásában.

Az MPR jogalapja az 1945-ös alkotmányban alakult ki, pontosabban a 2. cikkben és a 3. cikkben megfogalmazva. Mivel ennek az MPR-nek a fejlesztése, a funkcióit és feladatait a törvényi előírások jogalapja is szabályozza, és azóta megváltoztak módosítások.

A reformidőszak előtt az MPR volt a legmagasabb állami intézmény, de nem sokkal később megváltozott a szabályozás.

Az MPR legalább ötévente ülésszakot tart az országos fővárosban, szisztematikus döntéshozatal mellett a tanácskozás elsőbbséget élvez az egyhangú eredmény elérése érdekében, ha ezt nem sikerült elérni, akkor ezt többségi szavazási rendszer fogja meghozni.

Az MPR RI jogi alapjai Az 1945-ös alkotmány szerint

Az MPR jogalapja az 1945. évi alkotmány módosításainak 2. és 3. cikke alapján a módosítások után a következő:

2. cikk, bekezdés:

  1. A Népi Konzultatív Közgyűlés a Népi Képviselő-testület tagjaiból és a Regionális Képviselő-testület tagjaiból áll, akiket általános választásokon választanak meg, és a törvény tovább szabályozza.
  2. A Népi Konzultatív Közgyűlés ötévente legalább egyszer összeül az ország fővárosában.
  3. A Népi Konzultatív Közgyűlés minden döntését többségi szavazással határozzák meg.

3. cikk, bekezdés:

  1. A Népi Konzultatív Közgyűlés hatáskörrel rendelkezik az Alaptörvény módosítására és elfogadására.
  2. A Népi Konzultatív Közgyűlés felavatja az elnököt és / vagy az alelnököt.
  3. A Népi Konzultatív Közgyűlés az elnököt és / vagy alelnököt csak az alkotmánynak megfelelő hivatali idejük alatt bocsáthatja el.

Az MPR jogalapjából ítélve az MPR továbbra is magas állami intézmény, de az MPR a végrehajtó és az igazságügyi intézményekkel is egyenértékű. Ők hárman értékelik és ellenőrzik egymást.

Az MPR feladatai és hatóságai

Annak érdekében, hogy az MPR (Népi Konzultatív Közgyűlés) törvényen alapuló feladatai és hatáskörei egyértelműbbek legyenek, az alábbiakban részletesen áttekintjük:

1. Módosítsa és írja elő az Alkotmányt

Az MPR fő feladata az alkotmány megváltoztatása és végrehajtása. Az MPR jogosult az 1945-ös alkotmány cikkeinek módosítására azzal a feltétellel, hogy a javasolt törvénymódosítást az MPR-tagok legalább egyharmadának kell benyújtania.

Olvassa el még: Pitagoraszi képlet, Pitagorasz-tétel (+ 5 példa a problémákra, bizonyítékokra és megoldásokra)

Ha a cikk módosítására vonatkozó javaslatot elfogadják, akkor plenáris ülést tartanak, amelynek az elnökét közvetlenül az MPR elnöke vezeti.

Ez az MPR plenáris ülés dönthet az 1945-ös alkotmány cikkelyeinek módosításáról, ahol legalább a tagok számának több mint 50% -át jóvá kell hagyni.

2. Az elnök és az alelnök felavatása a választási eredmények szerint

Az MPR hatáskörrel rendelkezik az elnök és az alelnök felavatására az általános választások eredményei alapján. Ezt az avatást az MPR plenáris ülésén hajtották végre.

Az elnök és az alelnök beiktatása a korábban megtartott választások eredményein alapul, majd a megválasztott elnököt és alelnököt az MPR elnöke avatja fel.

A reformidőszakot megelőzően az MPR hatáskörrel rendelkezett az elnök és az alelnök közvetlen megválasztására.

Ezek a szabályozások azonban megváltoztak, ahol az elnök és az alelnök választását a világ népének közvetlen választások útján kell lefolytatnia, míg az MPR csak felavatására jogosult.

3. Az elnököt és az alelnököt hivatali idejük alatt felmenteni

Az MPR következő feladata az elnök és az alelnök felmentése a DPR ajánlása alapján, az 1945-ös alkotmány szerint.

Az MPR köteles megtartani az MPR plenáris ülését, hogy legkésőbb 30 nappal azután, hogy az MPR elfogadta a javaslatot, döntést hoz a DPR javaslatáról az elnök és / vagy alelnök hivatali idejéről való felmentésükről.

Az egyik követelmény, amelynek teljesülnie kell, hogy a DPR javaslatához csatolni kell az Alkotmánybíróság döntését, ha bebizonyosodik, hogy az elnök és az alelnök törvényt sértett, például: államellenes hazaárulás, korrupció, megvesztegetés és más súlyos bűncselekmények.

Ezt a döntést a meghallgatáskor jelen lévő MPR-tagok számának legalább kétharmadával kell jóváhagyni.

4. Alelnököt kinevezni elnökvé, ha az elnök elhagyja hivatali idejét

Az MPR másik feladata az alelnök kinevezése elnökvé válásra, amikor az elnök elhagyja tisztségét.

Ez akkor történik, amikor az elnök úgy dönt, hogy kilép, vagy felmentik, vagy ha az elnök nem tudja folytatni feladatait, emellett betegség vagy akár halál is az egyik tényező lehet.

Olvassa el még: Tánc: Definíció, Történelem, Jellemzők, Típusok és Példák

Ha ez megtörténik, nevezetesen az, hogy az elnöki poszt betöltetlen lesz a mandátuma lejárta előtt, akkor az MPR-nek jogában áll az MPR plenáris ülését tartani, hogy az kinevezhesse elnökhelyettessé az alelnököt.

5. Új alelnök kinevezése, ha az alelnök megüresedett

Ha egy alelnök megüresedik, az MPR jogosult új alelnököt kinevezni.

Ez akkor fordulhat elő, ha az alelnök lemond vagy elbocsátják, vagy akár nem tudja folytatni alelnöki feladatait.

Az MPR köteles plenáris ülést tartani, hogy megválaszthassa az alelnököt az elnök által közvetlenül javasolt két jelölt közül. Ez csak akkor történik meg, ha az alelnöki poszton van egy üres hely, ahol hivatali ideje még nem ért véget.

6. Üres helyek esetén az elnök és az alelnök kinevezése

Ha mindkettő megüresedett, az elnöki és az alelnöki poszt megüresedett, az MPR köteles plenáris ülést tartani, hogy új elnököt és alelnököt választhasson a két elnök- és alelnökjelölt párból, amelyek a kormányzati politikai pártok koalíciója javasolja.

Mielőtt az elnököt és az alelnököt az MPR megválasztaná és megesküdne, az elnöki feladatokat olyan miniszterek látják el, mint:

Közös külügyminiszter, belügyminiszter vagy honvédelmi miniszter. Ezenkívül az MPR megüresedés esetén új elnököt és alelnököt nevez ki.

7. Törvényhozói hatalom birtokosai

Az MPR a törvényhozó hatalom birtokosaként is szerepet játszik a világban. Ezt a Világ Köztársaság 1945-ös alkotmánya rögzíti, az MPR-nek törvények alkotása, kidolgozása és elfogadása a szerepe.

Az MPR emellett felhatalmazást kap az emberek hangjának megszólaltatására, hogy új törvényeket és szabályozásokat alkothasson, amelyek megvédhetik a világ összes népének szükségleteit általában és általában, így jogalkotást biztosító állami intézménnyé válhat. erő.

Ez volt a vita az MPR jogi alapjairól, feladatairól és hatóságairól. Hasznos lehet!

Legutóbbi hozzászólások

$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found