A világ valóban ezer katasztrófával küzdő ország. 2017-ben a BNPB legalább 2862 katasztrófát regisztrált, amelyek a világon történtek.
Ez valójában nem meglepő, tekintve, hogy a világ földrajzi adottságai nagy hatással vannak a bekövetkező katasztrófákra. A Föld lemezeinek találkozásánál található, és aktív vulkánok vagy általánosan ismert vulkánok mellett halad el tűzkarika.
Ezután a trópusi éghajlat két évszak váltakozásával, ami az időjárás, a hőmérséklet és a szél változását Indonéziában normálissá teszi. Az árvizek és a földcsuszamlások az éghajlati kérdések és a világ különböző topográfiai viszonyainak együttes eredményeként is felfoghatók.
Ezt a feltételt látva át kell gondolkodnunk és tisztában kell lennünk a fennálló lehetséges katasztrófákkal.
Valójában a katasztrófák a természetből eredő veszélyek és az ezekre való felkészületlenség kombinációját jelentik. A kettő közötti kapcsolat egyszerűsíthető egy időkeret formájában az alábbiak szerint:
Katasztrófa = Veszély x Felkészületlenség
Ez azt jelenti, hogy ... ha a természet veszélye jön, de készek vagyunk szembenézni vele, akkor ez a veszély már nem jelent katasztrófát számunkra.
Itt van egy fontos szempont, amelyre figyelnünk kell, ami a felkészültséggel függ össze.
Tanuljunk a világ legjobb katasztrófára felkészült országától, nevezetesen Japántól.
Japán földrengésre hajlamos ország. Évente Japánt több mint 1500 földrengés sújtja, és némelyikükben lehetősége van szökőárra.
Felismernék, hogy ahelyett, hogy átkozódnának és a természetet hibáztatnák, felkészülnek arra, hogy szembenézzenek a veszéllyel.
A 20. században Japán által tapasztalt legsúlyosabb földrengés 1995. január 17-én történt. A Richter-skála szerint 6,9-es földrengés megrázta Kobe városát, és 6434 életet követelt.
Olvassa el még: Miért viszket és dudoros a szúnyogcsípés?
A katasztrófa által okozott hatalmas károk tudatában Japán intézkedéseket hozott. Az 1995-ös Kobe-földrengés utáni generációt képezték a földrengés-katasztrófák kezelésére.
Tehát amikor a földrengést figyelmeztető riasztás megszólalt, az emberek megértették, mit kell tenniük: menedéket kell találniuk egy asztal alatt, hogy megvédjék magukat az építőanyag-törmeléktől.
Japánban kutatókat is bevetettek a földrengési események mintázatának tanulmányozására, a mechanizmus kiderítésére, hogy a kezelési erőfeszítéseket pontosabban lehessen végrehajtani.
Az eredmény?
Hasonló földrengés esetén biztosak lehetünk abban, hogy Japánban jóval kevesebb az áldozat, mint a világon.
Ezt pedig a katasztrófák tudatosságának kultúrájával, a katasztrófákra való felkészülés útján lehet elérni.
Egyszerűen nem tudjuk ellenőrizni a természet veszélyeit. Felkészülhetünk azonban és csökkenthetjük az ebből eredő katasztrófa kockázatát.
A bekövetkező katasztrófa kockázatának csökkentése érdekében folyamatos folyamatokat kell végrehajtani, amelyeket folyamatosan végre kell hajtani.
Ez a folyamat a katasztrófavédelmi időszaknak megfelelően három fontos elemet tartalmaz, nevezetesen: katasztrófa előtti, katasztrófa alatti és katasztrófa utáni.
Katasztrófa előtt
A katasztrófát megelőző szakaszban az előkészítés megelőzés és enyhítés útján történik.
Az itt említett megelőzés a veszély kialakulásának kiküszöbölésére vagy csökkentésére irányul. Például gátak, biopórusok építése, évelők ültetése a domboldalon és mások az áradás elkerülése céljából.
Az enyhítés a fenyegetés káros hatásainak csökkentésére tett erőfeszítések sora. Például a falusi területek átrendezésével úgy, hogy áradás esetén az ebből eredő veszteségek ne legyenek túl nagyok.
Katasztrófa ideje
Ami egy katasztrófa idejét illeti, két dologra van szükség: vészhelyzeti reagálásra és felkészültségre.
Mind a civilnek, mind a kormánynak kéz a kézben kell dolgoznia ebben az ügyben. A civilek sürgősségi intézkedéseket hoznak azzal, hogy megvédik magukat és távol tartják magukat a katasztrófa forrásától. Hasonlóképpen a kormány, amely segíti és segíti a civileket ezekben a tevékenységekben.
Olvassa el még: Valójában mi okozza a repülőgép balesetét?Katasztrófa utáni
Katasztrófa bekövetkezte után a katasztrófavédelemben a rehabilitációt és az újjáépítést kell elvégezni. Általánosságban elmondható, hogy rövid távon és hosszú távon javulást jelentenek.
A rövid távú javítások olyan javítások, amelyek célja az áldozatok által ideiglenesen használt infrastruktúra javítása.
Ami a hosszú távú fejlesztést illeti, ez több dolgot foglal magában, és sok megfontolást igényel, jobb infrastruktúra-fejlesztés formájában, hogy a jövőben a katasztrófák által okozott veszteségek minimalizálhatók legyenek.
Ezeket a lépéseket kell megtenni a civilek és a kormány közötti szinergiával az Indonéziában bekövetkezett ezer katasztrófa leküzdésében.
Remélhetőleg a jövőben a Világ képesebb és készen áll a katasztrófák túlélésére.
Referencia:
- BNPB World World Information Data (katasztrófa-információs adatok) (DIBI)
- Katasztrófavédelmi rendszer - BNPB
- Világ, a katasztrófák ezreinek országa - Tirto.id
- Hogyan viszonyul Japán a földrengéshez és a szökőárhoz - Tirto.id
