A demokrácia fogalma egy olyan kormányzati forma, amelyben minden ember egyenlő jogokkal rendelkezik olyan döntésekben, amelyek befolyásolhatják a polgárok életét.
Lehet, hogy látott tüntetéseket embercsoportok által a televízióban vagy akár személyesen is. Emberek egy csoportja kifejezi törekvéseit egy adott területen, intézményben vagy akár kormányban felmerülő problémákkal kapcsolatban.
A látottak alapján ezek a tüntetések a demokrácia megvalósításának egyik formáját jelentik. Ezért megvitatjuk a demokráciát annak definíciójától, történetétől és típusaitól kezdve, hogy jobban megértsük, mit jelent a demokrácia.
Meghatározás
“A demokrácia a görög nyelvből származik, amely demókból és kratos / crateinből áll, ami népi kormányt jelent.“
Általában a demokrácia egy olyan kormányzati forma, amelyben minden ember egyenlő jogokkal rendelkezik olyan döntésekben, amelyek befolyásolhatják a polgárok életét. Ahogy elvileg, a demokrácia az emberek, az emberek és az emberek számára jön létre.
Ezenkívül a demokrácia hatóköre nagyon széles, ideértve a gazdasági, társadalmi, politikai, sőt kulturális feltételeket is. Ezért a demokrácián alapuló kormány lehetővé teszi állampolgárainak, hogy kifejezzék törekvéseiket közvetlenül az ország érdekében.
Történelem és fejlődés
Kr. E. 4000 éve óta a mezopotámiai város a demokrácia egyszerű formáját alkalmazza, annak ellenére, hogy a demokrácia akkor még ismeretlen volt.
Abban az időben a sumérok különféle független városokból álltak. A városok között az emberek gyakran összegyűlnek, hogy megvitassák a problémákat, majd konszenzus alapján döntsenek.
Kr. E. 508-ban Athén görögországi lakói kezdték kialakítani azt a rendszert, amely a modern demokrácia alapja. Minden 1500 kisvárosból álló görög város különféle kormányzati rendszerekkel rendelkezik, amelyek közül néhány az oligarchia, a demokrácia, a monarchia és a zsarnokság. Az egyik híres város vagy Athén új kormányzati modellt próbál, nevezetesen a közvetlen demokráciát.
Olvassa el még: Egységek átalakítása (teljes) Hossz, súly, terület, idő és térfogatAztán végül ezt a demokratikus rendszert utánozták az ókori rómaiak Kr. E. 510-től 27-ig. A rómaiak a képviseleti demokrácia rendszerét alkalmazták, amelyben minden arisztokratának volt képviselője a Szenátusban, az egyszerű nép számára pedig volt képviselője a Közgyűlésben.
A demokrácia típusai
A demokratikus rendszereket általában két típusba sorolják, nevezetesen a közvetlen demokrácia rendszerébe és a képviseleti demokrácia rendszerébe.
Közvetlen demokrácia
A közvetlen demokrácia rendszerében minden állampolgár vélemény vagy szavazat útján adja meg törekvéseit a döntés meghatározásakor. Általában minden állampolgár képviseli önmagát a szakpolitikák megválasztásában úgy, hogy a politikai helyzet közvetlenül az emberek kezében legyen.
Ezt a rendszert azonban a modern korban ritkán alkalmazzák. Ennek oka a népsűrűség, valamint a lakosság iránti érdeklődés hiánya az ország összes politikai problémájának tanulmányozása érdekében.
Reprezentatív demokrácia
A reprezentatív demokrácia rendszerében minden ember általános választásokon adja meg véleményét a népképviselők megválasztásakor.
Megválasztása után a népképviselők kifejezték népük törekvéseit az ország problémáinak leküzdésében.
Ez a vita a demokratikus kormányzati rendszerről. Remélhetőleg hasznos lehet mindannyiuk számára.
