Állati sejt: Leírás, alkatrészek, felépítés és funkciók + képek

Az állati sejtek szerkezete lizoszómákból, golgi testekből, centriolákból, citoplazmából, mitokondriumokból, sejtmembránokból, riboszómákból, citoplazmából és így tovább áll.

A beszélgetéshez ezúttal áttekintjük az állati sejtet, amely ebben az esetben magában foglalja az állati sejtek meghatározását, részét, felépítését, funkcióját, különbségeit és képeit.

Azért olvassa el a teljes magyarázatot, hogy jobban megérthesse és megértse.

Az állatsejtek megértése

A sejtek az élőlények anyagának legegyszerűbb gyűjteménye. Így az állati sejt az állatokban jelenlévő eukarióta sejtek általános neve. Ebben az esetben az emberi sejt az állati sejttípushoz tartozik.

Szerkezetük alapján az állati sejteknek vannak alapvető különbségei a növényi sejtekhez képest. Az állati sejtekből hiányoznak a sejtfalak, a kloroplasztok, és kisebb vakuolokat képeznek.

Az állati sejt a legkisebb organellum része, amelynek vékony membránja van, és kémiai vegyületeket tartalmazó kolloid oldat található benne. Ennek a cellának az az előnye, hogy a cellák felosztásával egymástól függetlenül készít duplikátumokat.

A sejtekben vannak olyan vegyületek, amelyek nagyon fontosak a védekezés és a fotoszintézis folyamatában. Ezek a vegyületek, például a szénhidrátok, nagyon fontosak a fotoszintézis folyamatában. Ezen túlmenően, lipidek, ezek a vegyületek hasznosak élelmiszer-tartalékként, mint például zsírok és olajok.

Ezen kívül létezik olyan fehérje is, amely anyagcsere-folyamatként működik az állatok és növények testében. És az utolsó a nukleinsav, ez a vegyület fontos szerepet játszik a fehérjeszintézis folyamatában.

Állati sejt alkatrészek

Az alábbiakban felsoroljuk az állati sejtek több részét, köztük:

1. Golgi Kompelks: az energia és a nyák elűzésének eszközeként működik.
2. Endoplazmatikus retikulum: 2-re osztva, nevezetesen durva endoplazmatikus retikulum, amely riboszómákkal van feltöltve, ahol a fehérjék szintetizálására szolgál. A második pedig sima endoplazmatikus retikulum, és nem tartalmaz riboszómákat. Az endoplazmatikus retikulum szintetizálja a zsírmolekulákat.
3. Citoplazma: a sejtekben található folyadék, kivéve a sejtmagot (sejtmagot). A citoplazma két részre oszlik, nevezetesen a belső (endoplazma), amely felhősebb, és a külső rész (ektoplazma), amely tisztább. A citoplazma egy komplex kolloid, amely nem láthatatlan és nem szilárd. Ha a víz koncentrációja magas, akkor a kolloid híg lesz, vagy az úgynevezett szol. Ha a víz koncentrációja alacsony, akkor a kolloid lágy szilárd anyag, vagy gélnek nevezzük. A citoplazma kis molekulákból, nagy molekulákból, élő ionokból és organellákból áll. A citoplazma a sejtek anyagcseréje szempontjából fontos vegyi anyagok, például enzimek, ionos ionok, cukrok, zsírok és fehérjék tárolóként funkcionál. A citoplazmában az anyagok kémiai reakciók útján történő lebontásának és elrendezésének tevékenysége zajlik. Például az energia képződésének folyamata, a zsírsavak, aminosavak, fehérjék és nukleotidok szintézise. A citoplazma "áramlik" a sejtben, hogy biztosítsa az anyagok cseréjét az anyagcsere megfelelő lebonyolítása érdekében. Bizonyos organellák mozgása a citoplazma áramlásának eredményeként mikroszkóp alatt megfigyelhető.
4. Nukleoplazma: nukleinsavból és kromatinból áll.
5. Vacuole: élelmiszer-tartalékként szolgál. Az állatok vakuoljai kicsiek, de sokak, míg a növényekben a vakuolák nagyok, de kevés.
6. Sejtmag: 90% vízből áll, fehérjét, vitaminokat, ásványi anyagokat és zsírokat tartalmaz. A sejtmag e gének integritásának fenntartása, a sejtaktivitás ellenőrzése és a génexpresszió kezelése céljából működik.
7. Nucleolus: a sejtek aktivitásának szabályozójaként működik.
8. Mitokondrium: energiát termel és funkcionál a légzésben.
9. Sejtfal: az a védőréteg, amely a sejtmembrán külsején található, A sejtfal csak a növény sejtjeiben van jelen.
10. Kromoszóma: a sejtmag gyermeke, amelyet a sejtmag tartalmaz. A kromoszómák a genetikai anyag szintetizálásával működnek. A kromoszómák örökletes tulajdonságokat hordozó géneket tartalmaznak.
11. Sejtmembrán: A protoplazma legkülső része, amely az anyagok sejtekbe és sejtekből történő szállításának szabályozására szolgál.

Az állati sejtek képe, szerkezete és működése

Alapvetően az állati és a növényi sejtek megegyeznek, mind szerkezetükben, mind enzimükben, mind genetikai anyagukban, és különféle sejttípusokkal rendelkeznek. Az alábbiakban bemutatjuk az állati sejtek felépítését és működését, beleértve:

1. Sejtmembrán

A sejtmembrán a külső sejtborítás, amely fehérjéből (lipoprotein), koleszterinből és zsírból (lipid) áll. Ennek a szakasznak nagyon fontos szerepe van az ásványi anyagok és a tápanyagok szabályozásában a sejten belül és kívül.

Ezeknek a sejtmembrán-organelláknak különféle funkcióik vannak, beleértve:

1. Szabályozza a tápanyagok és ásványi anyagok be- és kilépését
2. Burkoló / cellavédőként
3. Kintről érkező ingerek fogadása
4. Az a hely, ahol különféle kémiai reakciók játszódnak le

2. Citoplazma

A citoplazma a sejtnek az a része, amely sejtfolyadék és gélszerű alakú. Ennek az organelle-nek két alakfázisú folyamata van, nevezetesen a gélfázis (folyadék) és a szol (szilárd) fázis.

A citoplazma azonban komplex kolloid, amely nem folyékony és nem szilárd. Annak érdekében, hogy a víz koncentrációjától függően változhasson. Alapvetően, ha a víz koncentrációja alacsony, pépes szilárd anyag lesz. Eközben, ha a víz kontrasztja magas, a gél vékonynak bizonyul, amit szolnak hívnak.

Ezek a citoplazmatikus organellák a következőképpen működnek:

• Sejtkémiai anyagok forrásaként
• A sejt metabolizmusának helye

3. Indoplasma reticulum

Az indoplazmatikus retikulum egy olyan organella, amelynek a sejtmagban található szálai vannak. Az endoplazmatikus retikulum két részre oszlik, nevezetesen a sima endoplazmatikus retikulumra (REh) és a durva endoplazmatikus retikulumra (REk). A sima endoplazmatikus retikulum (REh) nem kapcsolódik a riboszómákhoz, míg a durva endoplazmatikus retikulum (REk) képes kötődni a riboszómákhoz.

Az indoplazmatikus retikulum organellumok a következők:

• Fehérjeszintézisként (Rek).
• A szintézis, a szteroid és a zsír hordozójaként.
• Segít méregteleníteni a sejtekben található káros sejteket (REh).
• A foszfolipidek, szteroidok és glikolipidek tárolására szolgáló hely.

4. Mitokondria

A mikrodiumok a legnagyobb organellumok, amelyek léteznek, hogy a sejtekben gépként működjenek. Ennek az organellának két hajtogatott membránrétege van, amelyeket általában kritikusnak neveznek. A glükóz és az oxigén együtt működnek az energia képződésének folyamatában.

Ez egy anyagcsere folyamat és sejtaktivitás. Annak érdekében, hogy a szakaszt szinkronizálják Az Erőház. elmondható, hogy mivel ezek az organizmusok energiát képesek termelni. Az egyetlen formájú mitokondriumokat mitokondriumoknak nevezzük. A mitokondrion organellák olyan organellák, amelyek képesek átalakítani a kémiai energiát más energiává.

Ezeknek az organelláknak a következő funkciói vannak:

• Sejtlégzésként.
• Mint energiatermelő ATP formájában.

5. Mikroszál

A mikroszálak az aktin és a miozin fehérjéből képződött sejtorganellák. Ezek az organellák hasonlóak a mikrotubulusok organelláihoz, de textúrájukban és méretükben van valami más. A mikroszálak puha textúrájúak és kisebb átmérőjűek.

Ezeknek az organelláknak az a funkciója, hogy sejtmozgásként, endocitózisként és egzotikumként működjenek.

6. Lizoszómák

A lizoszómák membránhoz kötött tasakok formájában szerves sejtek, amelyek hidrolitikus enzimeket tartalmaznak. Az intracelluláris emésztés bármilyen körülmények között történő szabályozására szolgál. A lizoszómák az eukarióta sejtekben vannak jelen.

A lizoszómák a következő funkciókkal rendelkeznek:

• Az intracelluláris emésztés szabályozására.
• Emésztő anyagként fagocitózis alkalmazásával.
• A károsodott sejtorganellák elpusztításaként (autofágia).
• Mivel a makromolekulák kívülről kerülnek a sejtbe endocitózis útján.

7. Peroxiszómák (mikrotestek)

A peroxiszómák olyan organellák, amelyeknek a kataláz enzimmel töltött kis tasakai vannak. Ez a funkció a peroxid (H2O2) vagy a toxikus anyagcsere lebontása. Amely megváltoztathatja a káros vizet és oxigént a sejtekre. Ezek a peroxiszóma organellák számos máj- és vesesejtben találhatók.

Ezeknek az organelláknak a következő funkciói vannak:

• Változtassa a zsírt szénhidrátokká.
• Bontja a perocidokat (H2O2) a toxikus anyagcsere-hulladékokból.

8. Riboszómák

A riboszómák kicsi, sűrű textúrájú sejtorganellák, amelyek átmérője 20 nm. Ez az organella 65% riboszomális RNS-ből (rRNS) és 35% riboszomális fehérjéből (Ribonukleoprotein vagy RNP) áll. A riboszómák az RNS transzlációjaként polipeptid (fehérje) láncokat alkotnak aminosavak felhasználásával a transzlációs folyamat során.

A riboszóma sejtben a durva endoplazmatikus retikulumban (REk) vagy a sejt magmembránjában vannak kötve. A riboszómák a fehérjeszintézis folyamatának helyeként működnek.

9. Centrioles

A centriolák olyan organellaszerkezetek, amelyek az eukarióta sejtekben található organellacső formájúak. Ezek az organellák szerepet játszhatnak a sejtosztódásban, valamint a csillók és a flagellák kialakulásában is. Ezenkívül egy pár centriol képes kombinált struktúrát alkotni, amelyet centroszómának neveznek.

A Sentiol funkciója a következő:

• Cilia és flagella képzőként szolgál.
• Sejtosztódási folyamatként orsószálak kialakításakor.

10. Mikrotubulusok

A mikrotubulusok olyan sejtorganellumok, amelyek a citoplazmában találhatók, és megtalálhatók az eukarióta sejtekben. Ez az organella hosszú, üreges henger alakú. Ennek az organellának az átmérője megközelítőleg 12 nm, a külső átmérője pedig 25 nm. Az állatokon kívül az organellák növényi sejtek tulajdonában vannak, amelyek pontosan megegyeznek az állatokéval.

A mikrotubulusok globuláris fehérjemolekulákból állnak, amelyeket tubulinoknak neveznek. Annak érdekében, hogy öntudatlan helyzetben ezek az organellák egyesülve egyes körülmények között üreges henger alakúvá váljanak. Ezenkívül a mikrotestek merev természetűek is, amelyek alakja nem változhat.

Ezeknek az organelláknak a következő funkciói vannak:

• A sejtek védelme érdekében.
• Adja meg a sejt alakját.
• Játsszon szerepet a flagellák, csillók és centriolák kialakulásában.

• 11. Golgi-készülék

A golgi testek vagy a golgi készülékek a sejtek kiválasztási funkciójával kapcsolatos organellák. A golgi testek az összes eukarióta sejtben megtalálhatók. Ez az organella fontos szerepet játszik abban, hogy kiválasztó funkcióval rendelkezik, mint például a vese. A golgi test alakja olyan, mint egy lapos táska, amely kicsi vagy nagy, és membrán köti össze. Minden állati sejtnek 10-20 golgi teste van.

Ezeknek az organelláknak a következő funkciói vannak:

• A fehérje feldolgozásához.
• Lizoszómákat képez.
• Plazmamembrán kialakításához.
• Vízikulákat (tasakokat) képez a kiválasztáshoz.

• 12. A mag

A sejtmag egy kis organella, amely szabályozza és szabályozza a sejtek aktivitását. Ez a folyamat az anyagcserétől a sejtosztódásig indul. A mag genetikai anyagot tartalmaz, amely hosszú, lineáris DNS formájában van, amely a kromoszómákat alkotja.

Ezek az organellumok megtalálhatók az eukarióta sejtekben, és olyan részekből állnak, mint a magmembrán, a nuecloplasma, a kromatin vagy a kromoszómák, valamint a mag.

Ezeknek az organelláknak a következő funkciói vannak:

• A replikáció helye.
• A genetikai információk tárolása.
• A gének integritásának fenntartása érdekében.
• A metabolikus folyamatok ellenőrzése a sejtekben.
• A génexpresszió kezelésével szabályozza a sejtek aktivitását.

• 13. Nucleolus

A nukleolusok olyan sejtek, amelyek a sejtmagban vagy sejtmagban találhatók. Ezek az organellák felelősek a fehérjék képződéséért RNS vagy ribonukleinsav felhasználásával. Ezeknek az organelláknak feladata, hogy felelősek legyenek a fehérjék képződéséért.

• 14. Nukleoplazma

A nukleoplazma egy sűrű textúrájú organella, amely a sejtmagban vagy a sejtmagban található. Ezek az organellák sűrű kromatinrostokat tartalmaznak és kromoszómákat alkotnak. Ezenkívül ez az organella felelős a genetikai információk hordozásáért.

• 15. Magmembrán

A magmembrán a mag fő szerkezeti eleme, amely körülveszi az egész organellát. Ezenkívül ez az organella elválasztóként szolgál a citoplazma és a nukleáris terület között. Ezek az organellák nem áteresztőek, ezért a magot alkotó molekulák többségének magpórusokra van szüksége. Ily módon a magmembrán képes átjutni a membránon.

A magmembránnak a következő funkciói vannak:

• Védje a sejtmagot (sejtmagot).
• Az anyagcsere helyeként a mag és a citoplazma között

Az állatsejtek és a növényi sejtek közötti különbség

A következő az állati és a növényi sejtek közötti különbség, az alábbiak szerint: